A kurtizánok királynője volt, pedig gyűlölte a férfiakat: Cora Pearl elképesztő története

Élt egy kivételes nő a 19. században, aki a szegénységből küzdötte fel magát a párizsi elit tagjai közé - méghozzá azzal, hogy kurtizánként hatalmába kerítette a férfiakat -, majd a legünnepeltebb, legmegosztóbb hírességgé vált.

Ő volt Cora Pearl, akinek életének egy részét a luxus, a fényűzés és a hírnév jellemezte, kezdetét és végét azonban keserűség és traumák övezték.

Cora Pearl, a kurtizánok királynője

Cora Pearl Eliza Emma Crouch néven született 1836 decemberében az angliai Plymuth városában egy tizenhat gyermekes, szegény család legfiatalabb tagjaként. Édesapja nem sokkal később elhagyta őket, édesanyja pedig hamarosan új párra talált, akiről úgy tartották, molesztálta a lányokat. Állítólag részben ez volt az oka annak, hogy Eliza Emma először anyjánál lakott, később bentlakásos iskolába került, majd nagyanyjához költözött. 

Egyre lázadóbbá vált, semmibe vette nagymamája szavait, aki óvni akarta őt mindattól a veszélytől, ami egy csinos, fiatal nőre leselkedhet az utcán. 15 évesen egy idősebb férfi megszólította, amikor éppen úton volt hazafelé a templomból. Felajánlotta neki, hogy meghívja egy süteményre, de végül leitatta, majd megerőszakolta. Másnap reggel egy hotelszobában ébredt, a férfinak nyoma sem volt, csupán öt fontot hagyott maga után az éjjeliszekrényen. 

Önéletrajzában később leírta, az eset után egy könnyet sem ejtett, inkább undort érzett az összes férfi iránt. Egyszerűen elborzasztotta őt még a látványuk is, de elhatározta: nem hagyja, hogy ez az egyik gyengeségévé váljon. Pontosan nem tudni, mi vezetett ezután ahhoz, hogy prostituálttá akart válni, de állítólag kihívásnak tekintette a férfiak meghódítását. Elégtételként szolgált számára, hogy a lábai előtt hevertek, és bármit képesek voltak megadni érte. Később rengeteg pénzzel, luxusajándékokkal halmozták el azért, hogy elnyerjék kegyeit, és vele lehessenek.

Szegény családból a párizsi elit luxusába

Ezután nem költözött vissza nagyanyjához, hanem új életet kezdett, és saját albérletet vett ki Londonban, majd megismerkedett a The Argyll Rooms tulajdonosával, Robert Bignellel. A férfi egy olyan hírhedt szórakoztatólétesítményt vezetett, amelyben nemcsak bár és tánctér volt, de örömlányokat is felbérelhettek az odalátogatók, a pároknak pedig lehetőségük akadt privát szobákat bérelni, melyekben kiélhették legtitkosabb szexuális vágyaikat is - akár a prostituáltakkal együtt. A fiatal nő a szeretőjévé vált, és bár kapcsolatuk mindössze néhány hónapig tartott, a férfi elvitte Párizsba, ő pedig azonnal beleszeretett a városba. Elhatározta, hogy nem tér haza: elégette útlevelét, és nem sokkal később kurtizánként kezdett dolgozni. Ekkor vette fel a Cora Pearl nevet is.

A francia fővárosban a prostitúció legális volt, csupán rendszeres egészségügyi ellenőrzéshez kötötték. Az arisztokraták jó része rendszeresen járt örömlányokhoz, Cora Pearl pedig tökéletes alakjával, dús kebleivel, gyönyörű arcával és csábító, heves, mégis kifinomult viselkedésével rögtön a kedvencükké vált. A nő szinte végzet asszonyaként vonzotta magához a férfiakat, akik bármit képesek voltak megtenni érte. Ajándékokkal, pénzzel halmozták el, és igyekeztek lenyűgözni, hogy megkaphassák. Cora ugyanis nem adta oda magát akárkinek: ő választotta ki, hogy ki az, akinek az ágyasa lesz. Mindezek miatt nevezték a kurtizánok királynőjének.

Kuncsaftjai között volt többek között Rivoli hercege, Victor Masséna, akitől nemcsak nagy összegeket, hanem értékes ékszereket, szolgákat, saját séfet, lovat és külföldi utazásokat is kapott ajándékba. A hercegek mellett leghosszabb kapcsolata Napoléon-Jérôme Bonapartéval volt, III. Napóleon unokatestvérével. Afférjuk kilenc éven keresztül tartott, ezalatt pedig Cora az arisztokrácia sorába emelkedett, bejárhatott az udvarba, és úgy kezelték, mint a legelőkelőbb hölgyeket. A férfi egyébként nemcsak értékes meglepetéseket és lovakat, de több kastélyt is vásárolt neki.

Hírnév, csillogás és tragikus vég

Cora élvezte az előkelőség, a luxus és a hírnév minden percét. Szenvedélyes szerencsejátékos volt, rajongott a lovakért, és extravagáns partikat szervezett, melyekre mindenki be akart jutni. Persze az esteken a vendégek csakis rá voltak kíváncsiak, ő pedig mindig megadta a módját a belépőjének. Haját gyakran a ruhájához festette, parfümjébe ezüstport tetetett, és volt, hogy egy nagy tányéron vitette be magát teljesen meztelenül a bálra, de olyan is előfordult, hogy félmeztelenül énekelt a színpadon. Ünnepelt sztár volt, az egész város elitje róla beszélt.

Az 1870-es években azonban drasztikus fordulatot vett a sorsa. A császárság bukása után a kurtizánok már nem számítottak ünnepelt nőknek, inkább lenézték őket. A tehetős kuncsaftok elfordultak tőle, ráadásul az egyik udvarlója, akinek korábban többször is nemet mondott a lánykérésére, az ő házában lett öngyilkos. A lapok azzal vádolták, hogy hagyta a birtokán elvérezni, így a bűneset miatt száműzték Párizsból. Monte Carlóba költözött, a neve szép lassan feledésbe merült, és mivel vagyona gyorsan fogyott, ingatlanjait és értékeit el kellett adnia.

1886-ban megírta memoárját, amiben az egész életéről és szeretőiről is vallott - bár nem név szerint, de a könyvnek nem volt sikere, alig származott belőle bevétele. Állítólag az írása során volt kuncsaftjait zsarolta azzal, hogy kitálal róluk mindent, és pénzért cserébe hallgatta el valódi nevüket. Cora magányos volt, nem sokkal később rákos lett, a betegség pedig hamarosan le is győzte. 1886-ban hunyt el, utolsó napjait egyedül, nagy szegénységben töltötte.

A történelem híres szeretői

A következő nők románcaikkal írták be magukat a történelembe: képeken mutatjuk a különböző korok leghíresebb szeretőit.

Képek: commons.wikimedia.org, Getty Images Hungary.

• cora pearl
• kurtizánok királynője
• eliza emma crouch
• párizs
• 19 század
• franciaország
• prostituált
• történelem
• Lélek&Test