Akinek több barátja van, az okosabb?
Egy friss kutatás szerint annak, akinek több barátja van, nagyobb a szürkeállománya.
A University College London kutatói megállapították, hogy akiknek több barátjuk van a Facebookon, azoknak nagyobb a szürkeállományuk kevesebb ismerőssel büszkélkedő társaikénál.
Méghozzá azokon az agyterületeken, melyek az emlékezetért, az érzelmi válaszokért és a társas interakcióért felelősek.Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az online közösségi oldalak használata változásokat okozhat az agyműködésben, bár az egyelőre nem világos, hogy attól okosodik-e valaki, hogy barátokat gyűjt, vagy épp azért van több kapcsolata, mert már eleve nagyobb az agykapacitása.
- Izgalmas kérdés, hogy vajon ezek az agyterületek módosulnak-e az online közösségi tevékenység hatására - mondja Ryota Kanai, az egyik kutató. - Ennek vizsgálatával közelebb jutunk a válaszhoz arra a kérdésre, hogy milyen hatással van az internet az agyműködésre.
A kutatók MRI-vizsgálatokkal tesztelték 125 egyetemista agyműködését, akik közül mindannyian aktív Facebook-felhasználók. Így állapították meg a kapcsolatot a több Facebook-barát és a szürkeállomány mérete között. Az egyik vizsgált terület, az amygdala szürkeállományának mérete összefügg a való világban létező barátok számával is, míg a másik három, vizsgált agyterület mérete csak az online barátok számával áll kapcsolatban.
A részt vevő tanulóknak átlagosan 300 Facebook-ismerősük van, néhányan viszont több mint ezek kapcsolattal rendelkeznek. - Míg az online kapcsolatok óriási hatást gyakorolnak a személyiségünkre, igen keveset értünk még abból, hogyan hatnak az agyunkra. Mindez olyan feltételezésekhez vezet, hogy az internet káros, holott ez egyáltalán nem bizonyított - mondja egy másik kutató, Geraint Rees.
Nem ez az első kutatás, mely a szociális tevékenység és az agyméret összefüggését vizsgálta. Az Oxfordi Egyetem tudósai Jerome Sallet vezetésével a makákók társas viselkedését tanulmányozták, és megállapították, hogy azoknak a majmoknak, melyek nagyobb csoportban éltek, nagyobb volt a társas információk feldolgozásáért, például az arcok felismeréséért felelős agyterületük.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A 15 hónapos kísérletben 23 majmocska vett részt, akik közül egyet magányra kárhoztattak, a többieket pedig kettő-hét fős csoportokba osztották. A kísérlet végén az MRI-vizsgálat megállapította, hogy a nagyobb társasági életet élő majmoknak nagyobb a szürkeállományuk is. Úgy tűnik, a tartós magány károsan hat bizonyos agyterületekre. Vajon a társadalom atomizálódása kollektív elbutuláshoz vezet? Vagy csak fokozza az egyedüllétre való igényt?
Mi a véleményed?
OLVASD EL EZT IS!
- család és barátság
- Lélek&Test
A mágikus 7. év: nem csak a párkapcsolatod mehet rá
- barátság
- barátnő
A barátság 3 pozitív egészségügyi hatása
- szerelem
- párkapcsolat