„Úristen, hol a baba?! Ja, éppen szoptatom…” 7 sztori a kisbabás lét legsötétebb hónapjaiból

Amikor megszületik egy baba, az egész családon eufória lesz úrrá. Apát és a nagyszülőket mérhetetlen büszkeség tölti el, és a friss édesanya is boldog, hogy túl van a nehezén. Ami persze nem igaz, és ez napokon belül ki is derül.

Életet adni embert próbáló feladat, de az első hónapokkal együtt járó állandó készenlét, éjszakai szoptatás sem kifejezetten leányálom mindazon szülők számára, akik addigi életük során megszokták, hogy alszanak napi 7-8 órát. A baba érkezését követő első fél évben olyan, sokszor szürreális dolgok történnek meg az újdonsült édesanyákkal, melyeket addigi életük során soha nem tapasztaltak. Gyakorló anyukákat kérdeztünk ezekről a visszatekintve persze már vicces élményekről.

Eszter - éjszakai műszakban

Az első három hónapban szinte teljesen megszűntek a napszakok, az agyamat egy lüktető buborék vette körül, a gondolkodásom erősen beszűkült, egyetlen program futott: életben kell tartani a babát. Mivel éjszaka is átlag kétóránként szoptattam, az alváshiány már néhány hét után nagyon kimerített. Körülbelül három hónapos lehetett a fiam, amikor egy éjjel arra riadtam fel, hogy Úristen, hol a gyerekem, miért nincs itt mellettem a babaöbölben? Beletelt néhány pillanatba, míg rájöttem, hogy azért nem találom a kuckójában, mert éppen szoptatom…

Egy másik éjjel - addigra Ákos már féléves múlt, külön szobája volt - a gyerekszoba kanapéján ébredtem. Tudtam, hogy szoptattam, és azt is tudtam, hogy mellettem kellene lennie a gyereknek. De nem volt. Lehet, hogy betettem a kiságyba, és visszafeküdtem? Megnéztem, de ott sem találtam. A helyzet kezdett egyre szürreálisabbá válni. Füleltem, és hallottam a szuszogását, de őt magát még mindig nem láttam. Elindultam hát óvatosan a sötét szobában a hang irányába. Végül megtaláltam a hálózsákos gyereket a földön, a fotel alatt édesdeden szundikálva.

Margó - a saját nevét sem

A lányom néhány hetes volt akkoriban, nem aludtam sokat. Elég kimerült voltam, pont nem hiányzott, de észrevettem, hogy lejárt a személyim, így újat kellett csináltatnom. Bementem az okmányirodába elintézni az igazolványt, ami a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen sikerült is. Hazafelé a buszon ért a meglepetés: néztem az igazolvány papíralapú formátumát, és akkor vettem észre, hogy valami nem stimmel: kihagytam a saját aláírásomból egy betűt. Azóta is ezt a remekül sikerült igazolványt használom.

Ági - harc a gépekkel

Valamikor az első hónapokban vettem egy kézi orrszívót a gyereknek. Próbáltam összeszerelni, de sehogy sem sikerült - pedig nem egy kimondottan bonyolult szerkezet. Azt hittem, eldeformálódott, és azért nem megy, vagy 20 percet szórakoztam vele, aztán leraktam, mert elegem volt. Másnap elsőre összeraktam, mert kiderült, hogy előző nap fordítva próbáltam összepasszintani.

A gépi mellszívóval ugyancsak meggyűlt a bajom. Nem pumpált rendesen, azt hittem, hogy a vákuumot képző, kis szilikonsapka romlott el. Vettünk gyorsan egy kézit, meg rendeltem másik kis szilikonsapkát. Mire mindezzel megvoltunk, kiderült, hogy azért nem volt jó a mellszívó, mert eleve rá se tettem a sapkát...

Lilla - nem az az apa

Ida születése utáni második napon a kórházban jött az anyakönyvet intéző hölgy. Teljesen KO voltam még. Feltette az ilyenkor szokásos rutinkérdéseket: apja neve, születési ideje, satöbbi. Én meg szépen bediktáltam a saját apám adatait, kicsit furán is nézett a nő, hogy már 63 éves az apa… De nekem csak percekkel később, mikor már elment, esett le, mi volt a hiba. Utána kellett mennem, hogy elnézést, bocs, mégsem az az apa.

Petra - kit is várok?

Neten rendeltem magamnak ruhát, de nem lett jó, ezért vártam a futárt, hogy visszavigye. Csengettek, láttam, hogy egy futár, kimentem, és a kezébe is nyomtam a csomagot. Ő meg nézett rám bambán, és mondta, hogy ezt nem érti, és vele ilyen még sosem történt. Ő pizzát hozott, de csomagot eddig sosem kapott érte… Elfelejtettem, hogy pizzát is rendeltem, és az autója sem tűnt fel, pedig egy bazi nagy pizza volt az oldalán.

Tejtermelést serkentő ételek

Nagyanyáink egy praktikája volt a diófogyasztás, ami valóban fokozza az emlőmirigyek működését, sőt sok vitaminnal és értékes olajjal is ellátja a szervezetet és a babát is.

Képek: Getty Images Hungary

• szoptatás
• baba
• szülés után
• fáradtság
• vicces történet
• Gyerek