Jót tesz az agynak, fejleszti az idegrendszert: mikor lehet szükség a gyereknél TSMT-tornára?

Minden gyermek eltérő ütemben fejlődik, és nem elhanyagolhatóak az egyéni jellegzetességek, vannak azonban esetek, mikor egy-egy problémásabbnak ható jelenség vagy viselkedésforma mögött konkrétan meghatározható ok áll, a megoldás lehetőségével együtt.

A türelem persze fontos, érdemes időt hagyni a gyereknek, hogy az elvárásoktól mentesülve, a saját tempójában bontakozhasson is, pozitív változás hiányában azonban kiemelkedő szolgálatot tehet a korai fejlesztés, többek közt az olyan, mozgásos feladatokat segítségül hívó módszerek, mint a Dévény-torna, a DSZIT-terápia, az Ayres-terápia vagy éppen a TSMT. Utóbbi mozaikszó nem véletlenül kerül szóba szinte mindenhol, ahol szülők és kisgyerekek fordulnak meg, cikkünkben épp ezért megkíséreljük összefoglalni, miről is szól, kinek érdemes kipróbálnia, és miért is olyan népszerű. 

Mi is az a TSMT-módszer?

A dr. Lakatos Katalin konduktor, mozgásterapeuta által kifejlesztett TSMT, avagy Tervezett SzenzoMotoros Tréning egy csaknem ezer gyakorlatból álló mozgásterápiás módszer, mely gondosan megtervezve, egyénre szabottan, edzéselméleti alapokra építve a mozgáson keresztül hat az idegrendszerre, a szenzoros funkciókra.

Javítja az agykéreg alatti szabályozást, serkenti az érési folyamatokat, illetve kihat az idegrendszer organikus éretlenségére, segít az agynak megszabadulni bizonyos reflexektől, beidegződésektől, és finomítja az ingerfelvételt és -feldolgozást. Strukturálja az idegrendszeri hálózati kapcsolatokat, és újraszervezi a neurológiai alapokat, ami nemcsak a mozgásra, de a beszédre, a viselkedésre és általánosan a pszichére is komoly hatással van. 

Kinek való ez a módszer?

Dr. Lakatos Katalin kezdetben olyan gyerekeknek próbált segíteni a módszerrel, akiknek sérült a központi idegrendszere, de rájött, hogy az hatékonyan kiterjeszthető olyan gyerekek irányába is, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, figyelmi problémáik vannak, megkésett a mozgás- vagy beszédfejlődésük, esetleg a szociális készségeik terén lenne szükségük segítségre.

Fontos persze tisztában lenni a neurodiverzitás jelenségének általánosságával, nincs két egyforma agy és gyerek, az egyes különbségek terén pedig lényeges az elfogadás, ha azonban bizonyos jelenségek komoly nehézséget okoznak a mindennapokban, érdemes lehet figyelni és segítséget kérni. 

A TSMT három hónapos kortól alkalmazható egészen 12 éves korig. Sokat segíthet a mozgásfejlődésben, ügyetlenebb, hiperaktív, aszimmetrikus vagy szegényesebb mozgás, túl laza vagy túl feszes izomzat esetén elősegítheti a beszédfejlődést, és érdemes kipróbálni az érzékszervek alul- vagy túlérzékenysége esetén is.

Célszerű lehet belevágni a terápiába bizonyos szociális viselkedésminták esetén is, például, ha túl félénk vagy épp agresszív, dacos a kisgyerek, ha nem túl önálló, vagy épp nagyon nehezen irányítható, ha nem szeret játszani, rajzolni, hintázni, építeni vagy épp motorozni, a kedélyállapota pedig rendkívül hullámzó. A módszer ideális segítség lehet autizmus spektrum-zavar esetén is.

Az eredményes terápia javíthatja a koncentrációt, a figyelmet és az összpontosítást, a térbeli és síkbeli tájékozódást, a memóriát és a ritmusérzéket, emellett a gyerekek magatartási, beilleszkedési, iskolaérettségi problémáin és tanulási zavarain is segíthet.

Erősítheti a gyerekek önbizalmát, öntudatát, reális önértékelését, de szabálytudatát is, érdeklődőbbé, nyitottabbá válhatnak általa, csökkenhet az extrém félelemérzet, rendeződhetnek az alvászavarok, stabilabbá válhat a személyiség, kiegyensúlyozottá a belső kontroll, és harmonikusabbá a kortárs kapcsolatrendszer.

Hogy kell elképzelni a terápiát?

A terápia kezdő lépése minden esetben az állapotfelmérés, egy neuro-szenzomotoros, speciális vizsgálat, a szintén Lakatos Katalin nevéhez fűződő, 40-50 perces LongiKid* felmérés, mely több területet is vizsgál, többek közt a mozgást, a ritmusérzéket, a térbeli tájékozódást, megmutatva, hol mutatkozik eltérés, elmaradás, rávilágítva arra is, valóban szükség lehet-e a terápiára.

Az eredmények alapján, az összes felmerülő problémára együttesen fókuszálva, egyéni feladatsort állítanak össze, melyet a szülőknek is betanítanak, ahhoz ugyanis, hogy a módszer hatékony legyen, hetente több alkalommal is időt kell szakítani az edzésre. A folyamat intenzitása és hatékonysága érdekében körülbelül havonta kell kontrolltréninget beiktatni, melynek során a gyakorlatok sorát is bővíteni lehet, fokozatosan növelve a nehézségi szintet. A TSMT I. elnevezés az otthon alkalmazható gyakorlatokat takarja, létezik azonban a TSMT II. is, melynek gyakorlatai kiscsoportos formában is végezhetők. Az adott forma mindig a gyermek igényeihez és a kitűzött célokhoz igazodik.

A TSMT-terápia szerves részét képezik a mondókák, illetve a különféle eszközök, például a gimnasztikai labda, a gördeszka, illetve a billenőlap. A módszer eredményességét számos szempont befolyásolhatja, általánosságban azonban elmondható, hogy intenzív tréning mellett két-három hónap alatt már érezhető lehet a hatás.

Képek: Getty Images Hungary.

• fejlesztés
• fejlesztő tippek
• mozgásfejlődés
• kisgyerek
• beszédfejlődés
• Gyerek