Hogyan fejleszd gyermeked empatikus képességét? Felnőttként a konfliktuskezelést is könnyebben megoldja
Miért fontos, hogy együttérző, empatikus legyen a gyerkőc?

GettyImages-761607385
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az egyik legfontosabb emberi erény az empátia. A társas kapcsolatokban ez a képesség segít abban, hogy nyitottak és megértőek legyünk mások irányába, hogy elfogadjuk mások álláspontját és érzéseit bizonyos dolgokkal kapcsolatban, de a konfliktuskezelés és konszenzusra jutás alkalmával is kamatoztathatjuk ezt a képességünket, akár munkahelyi problémáról, akár párkapcsolatról van szó. 

Szülőként fontos az empátia mibenlétére megtanítani a gyereket, hiszen számtalan olyan helyzet adódhat az életében, amikor szüksége lesz erre a nemes tulajdonságra.

Miért jó, ha empatikus a gyerek?

Az empátia olyan beleérző képesség, amellyel mások helyzetébe tudják helyezni magukat, ezáltal megértik a másik álláspontját, érzéseit egy adott problémával kapcsolatban. Felnőttként a konfliktuskezelésben is kamatoztathatják ezt a tulajdonságukat, együttműködőbbek lesznek a munkatársakkal, barátokkal, párjukkal. Az empátia kialakulásában és megerősítésében a szülőnek van jelentős szerepe: a segítőkész, támogató szülők példaképként szolgálnak a gyermekek számára, akik így empatikusabbá válnak.

GettyImages-860581808

Bár a gyermekeknél az empatikus készségek terén nagy eltérések mutatkozhatnak, ezek a készségek jól fejleszthetők. Bizonyára minden szülőnek ismerősek azok a pillanatok, amikor a gyermek például megvigasztal egy síró gyerkőcöt, vagy kölcsönadja a plüssét az ovis társának, esetleg segít megkeresni valakinek az elveszett játékát. A gyerekek érzik, hogy a másiknak szüksége van rájuk, amelyet tudat alatt a saját eszközeikkel próbálnak meg megoldani.

De akkor sincs semmi veszve, ha úgy érzi a szülő, az ő gyereke az, akibe egy csepp empátia se szorult, aki verekszik, aki elveszi a másik játékát. Bölcsődés- vagy óvodáskorban a szülő már elkezdhet magyarázni helyzeteket, bemutatni a jó oldalt, és elmondani neki, miért nem helyes egy-egy reakció bizonyos helyzetekben, és mi lenne az.

A cikk az ajánló után folytatódik

Jó példa erre, ha mondjuk a két testvér közül az egyik megsérül, a másiknak a szülő elmagyarázhatja, hogy szegénynek most nagyon fáj a lába, de biztosan hamarabb megvigasztalódik, ha megöleli. Nagyobb korban, ha az utcán sétálva meglátnak egy hajléktalant vagy egy látássérült embert, a szülő utólag elmagyarázhatja neki, hogy sok minden nehezebb nekik, mert nincs hol lakniuk, vagy nehezebben közlekednek, mint a látó emberek.

Remekül fejleszthető az empátia például bábozással, szerepjátékkal, mesével is. A szülő történetet kreálhat ennek megismertetésére, például azt, hogy: "a szegény mókuskának eltörött a lába, nem volt képes fára mászni, de a bagoly segített neki, felszállt a fára, hogy makkot szerezzen neki. Ugye, milyen kedves és figyelmes volt?"

GettyImages-138307848

A kisebb gyerekeknél az is fontos, hogy a szülő segítsen neki megfogalmazni és beazonosítani az érzéseit, hiszen ha képessé válik tudatosítani és néven nevezni az érzéseit, akkor egyre kiegyensúlyozottabbá, érzelmileg egyre erősebbé válhat: "Tudom, hogy most dühös vagy, amiért nem ehetsz fagyit, de ha holnap melegebb lesz az idő, majd bepótoljuk."

A mások helyzetébe való belehelyezkedésnek a megtanítása nehéz feladat, de az apró magocskák elültetésével a gyermek képessé válik majd arra, hogy felismerje azokat a helyzeteket, amikor erre a tulajdonságra lesz szüksége.

Így lesz optimista felnőtt a gyerekből: 5 rövid mondat, amit hallania kell

A gyerek a problémamegoldás, problémákhoz való hozzáállás mintáját is elsősorban a szülőtől kapja. Az egyik legjobb útravaló az életre, ha a szülő optimizmusra nevel, hiszen az a legnehezebb helyzetekben is erőt adhat.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük