Háború és terrorizmus gyerekszemmel: mikor és hogyan beszélj róla?

Az ember szeme láttára lebombázott épületek, sírva, kétségbeesetten menekülő családok, óriási rakéták, káosz. Néhány szörnyűség azok közül, melyekkel egyre gyakrabban szembesülünk a televízió, a telefon vagy a számítógép képernyőjén.

A rémisztő hírek, az állandó plakátolás és a közbeszéd sajnos a gyerekeket sem kímélik, ezért érthető, ha a szülőt foglalkoztatja a gondolat: vajon mikor és hogyan beszéljen gyermekével a világban zajló rossz dolgokról, mint mondjuk a terrorizmusról vagy a háborúról? A pszichológus szerint struccpolitika helyett így érdemes beszélni a témáról. 

Ne a hírekből informálódjon!

10-12 éves korukig a gyerekeket nem célszerű hírműsorok elé ültetni, mert azok olyan mélységekben és annyira felkavaróan szemléltetik a valóságot, ami még a felnőtteket is megviseli, a gyerekek pedig nem tudják felmérni, mekkora távolságra történt a szerencsétlenség. Ettől pedig veszélyben érezhetik magukat. És minél több negatív élményben van részük, annál jobban eluralkodik rajtuk a félelem.

Ha a gyermek kérdéseket tesz fel terrorizmussal vagy háborúval kapcsolatban, meg kell próbálni az életkorának megfelelően elmagyarázni, hogy sajnálatos módon a világban történhetnek szörnyű dolgok, de Magyarországon biztonságban érezheti magát, mert errefelé nem történnek ilyesmik.

Mit mondj a gyereknek az életkora alapján?

Amy Morin, a Psychology Today pszichológusa úgy véli, a gyerek félelmét mindenképp a szülőnek kell eloszlatnia, hogy az ne árnyékolja be a gyerek mindennapjait, és ne kezdjen szorongani. A szakértő példákat is említ lehetséges beszédszituációkra.

Óvodáskorban: egy gonosz ember bántott másokat, most pedig sokan megpróbálnak segíteni rajtuk, a rendőrök pedig azon dolgoznak, hogy biztonságban legyenek.

Kisiskolás korban: egy gonosz ember bántott másokat, közülük páran sajnos meghaltak. Persze nem mindenki rossz szándékú, de időnként az emberek borzalmas dolgokat művelhetnek. Szerencsére rengeteg rendőr, orvos és más segítőkész személy gondoskodik a sérültekről, és keményen dolgoznak azért, hogy biztonságban legyenek. Ők is, és mi is.

Tinédzserkorban: újabb terrortámadás történt. Mit hallottál róla? Morin szerint a tiniknél fontos, hogy lehetőleg a szüleikkel együtt nézzék a hírműsort, és kölcsönösen megtárgyaljátok, mit gondoltok a történtekről. 

Fontos, hogy a kamasz kibontakozhasson, és ne az legyen a vége, hogy a szülő megpróbálja ráerőltetni saját nézeteit. A szakember hozzátette, hogy a gyermek gondolkodását nemcsak a szülő véleménye befolyásolhatja, hanem a választott tévécsatorna is.

A legújabb szitokszó: a migráns

Térjünk vissza Magyarországra, ahol napjainkban a migráns az új szitokszó, amit gyakorlatilag bárkire ráaggatnak, aki kicsit is különbözik az átlagtól, mert mondjuk, másképp öltözködik. Ebben a helyzetben pedig a szülők és a tanárok is tehetetlenek, noha tudják, hogy a gyűlölködés csak még több gyűlöletet eredményez.

Az Abcug cikkében anyukák mesélnek, hogy a Soros és a migráns ma már olyannyira beépültek a hétköznapi szóhasználatba, mint a b*zi vagy a cigány. - Ha valaki nem tud az órán valamit, akkor bekiabálják, hogy migráns - meséli egy édesanya.

Míg egy másik anyuka levideózta, amikor a négyéves gyereke füzetet fogott, és onnan felolvasást imitálva arról kezdett beszélni, hogy Brüsszel támadást indít a magyarok ellen, ők pedig semmit sem tehetnek ellene. Ez azért elkeserítő, mert a gyerekeknek legtöbbször fogalmuk sincs a szó valódi jelentéséről.

Gyurkó Szilvia gyerekjogi aktivista szerint a szülő feladata nemcsak megcáfolni a propagandában látottakat, hanem megtanítani felismerni a politikai manipulációt. - A gyerekek számára a valóságot mi, felnőttek teremtjük, és nemcsak akkor neveljük, tanítjuk őket, amikor mi azt hisszük, hanem minden egyes pillanatban, amikor velük vagyunk. Végtelenül felelőtlennek tartom a “mi vs. ők” típusú kommunikációt, ami ott is ellenséget kreál, ahol ilyenről szó sincs.

A szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy ezek a szavak félelmet keltenek a gyerekekben: - Nem az a baj, hogy használják ezt a szót, hanem, hogy nem értik, mit jelent, és úgy veszik át a felnőtt világtól, zsigeri szinten, hogy valójában érzések kapcsolódnak csak hozzá, és nem ismeretek. Ezek az érzések pedig negatívak, megbélyegzőek, félelemmel teliek. 

Minek öltözik a gyerek idén farsangon? 8 kreatív ötlet, ami tetszeni fog neki

A farsang a gyerekek egyik kedvenc időszaka. Nem meglepő, hiszen imádnak színes, vicces jelmezekbe bújni, átszellemülni, játszani. Amikor eljön a február, a kérdés már csak az, mi legyen ez a jelmez.

Képek: Getty Images Hungary.

• gyereknevelés
• háború
• terrortámadás
• beszélgetés
• hasznos tippek
• Gyerek