5 gyerekbetegség, amit a szájszag jelez: nemcsak az elhanyagolt szájhigiénia okozhatja

A rossz lehelet nemcsak a felnőttek, de a gyerekek körében is előfordulhat. A kellemetlen szagoknak általában egy alapos fogmosás vagy öblögetés véget is vet, azonban néha előfordul, hogy a szájszag a megfelelő szájápolási rutin után sem akar eltűnni.

Ha a gyermek fogain az elhanyagolt szájápolás következtében szuvasodás, lerakódások, fogkő vagy ínygyulladás jelenik meg, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, hiszen ezekben az esetekben nemcsak a fogak, de a szervezet egészsége is veszélyben van. Az ínygyulladást okozó baktériumok például nem csak a fogakra, valamint a megtámasztó csontállományra jelentenek veszélyt, de a véráramba jutva a szív- és érrendszert is megtámadhatják, súlyos károkat okozva ezzel a szervezetben.

Betegségek, amiket a szájszag jelez

Amennyiben a kellemetlen szagokat nem a lerakódott ételmaradék bomlása eredményezi, ez a fajta kellemetlenség pedig fokozatosan fennáll a gyermeknél, a probléma forrása nem a szájüregben keresendő, így alaposabb utánajárást igényel.

Cukorbetegség 

Cukorbetegséget jelezhet, amennyiben a gyermek lehelete acetonos, azaz körömlakklemosóra emlékeztető szaga van, ami fogmosás, öblögetés hatására sem múlik el. A zsírok lebontása csak cukor jelenlétében történik meg, ennek hiányában a szervezetben aceton szabadul fel, ami érződik a leheleten. Emellett, ha fokozott étvágyat, ugyanakkor fogyást tapasztal a szülő, illetve ha a gyerek feltűnően gyakran használja a mosdót, mihamarabb forduljon orvoshoz, mivel fennáll a betegség gyanúja.

Mandulagyulladás

A rossz lehet másik jele lehet a mandulagyulladás vagy mandulakő kialakulása. Ez a szerv felelős a levegőből a torokba jutó kórokozók szűréséért, ám egy vírusos vagy bakteriális fertőzés helyi gyulladást is okozhat, az összegyűlt elhalt sejtek, váladékok és az elszaporodó baktériumok pedig a kövesedéshez is hozzájárulnak, mely nyelési nehézségekkel társulhat. Visszatérő, ismétlődő mandulagyulladás esetén érdemes átgondolni a műtéti úton történő eltávolítás lehetőségét. Rossz szájszag ugyanakkor előfordulhat mandula vagy orrpolip eltávolítása után is.

Reflux

Reflux alatt a gyomorszáj záróizmainak elégtelen működését értjük, ilyenkor az emésztőrendszeri és gyomornedvek, mint például a gyomorsav, a nyelőcsőbe áramlik. Amennyiben refluxos a gyermek, a bűzös lehelet mellett a vissza-visszatérő hányás, savas felböfögések is jelezhetik a betegséget.

Máj- vagy vesebetegség

Az ammóniaszagú lehelet máj- és vesefunkciós zavarokra utalhat. Ezek azok a szervek, amelyek ha nem működnek megfelelően, képtelenek a káros anyagokat kiszűrni a vérből. Az itt kiválasztódott vegyületek ilyenkor nem a vizelettel távoznak, hanem a vérből a tüdőbe kerülnek, ami kilégzéskor kellemetlen szájszagot okoz.

Csecsemőkori halitózis

A rossz szájszag már csecsemőkorban is előfordulhat, akkor, amikor még a fogacskák nem kezdtek el kibújni. Ez azoknál a babáknál fordul elő, akik cumisüveggel aludnak el. A tej vagy tea lepedéket képez a baba nyelvén és ínyén, ezért érdemes minden itatás után textilpelussal megtörölgetni az ínyt, az első kibújt fogacskáktól kedve pedig ujjra húzható fogkefével tisztítani.

Az egészséges tejfogakért

Természetesen a szülőn is nagy a felelősség, hiszen a fogmosás önmagában nem elég, az étrendet és a körülményeket is úgy kell alakítani, hogy azok a gyerek érdekeit szolgálják. Segítünk, hogy ne feledkezz meg semmiről!

(Képek: Getty Images Hungary.)

• szájápolás
• betegség
• lehelet
• Gyerek