Szendrey Júlia 5 gyermeket szült, négynek tragikus sors jutott – Petőfi özvegye ilyen anya volt

Szendrey Júlia nem csak feleség volt. Anya, költő, műfordító.

Ilyen anya volt Szendrey Júlia
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Szendrey Júlia a „feleségek felesége”-ként, a nemzet özvegyeként vonult be a történelembe. Pedig sokkal több volt Petőfi özvegyénél: öt gyermek édesanyja, költő, író, műfordító, modern gondolkodású nő. Szendrey Júlia rövid élete során Petőfi Zoltánon kívül még négy gyermeknek adott életet, akik második férjétől, Horvát Árpádtól születtek, és akiknek sorsa csaknem kivétel nélkül tragikusan végződött.

Ilyen anya volt Szendrey Júlia

18 évesen feleség, 19 évesen anya, 20 évesen özvegy – így indult Szendrey Júlia felnőttélete. Első gyermekével az 184849-es forradalom kitörése idején lett állapotos, Petőfi Zoltán 1848 decemberében született. Petőfi Sándor azonban nem élte meg fia első születésnapját sem. A kisfiával egyedül maradt özvegy, miután feladta a reményt, hogy a szabadságharcban eltűnt férje visszatér, főként szükségből 1850-ben feleségül ment Horvát Árpádhoz, aki a kor neves történésze, egyetemi tanára volt  és aki ígéretet tett Júliának Petőfi emlékének ápolására.

Házasságukból két fiú és két lány született. A legidősebb, Horvát Attila 1851-ben látta meg a napvilágot, őt követte 1855-ben ifj. Horvát Árpád. A házaspár harmadik gyermeke, Horváth Viola 1857-ben született, ám alig pár hétig élt. Szendrey Júlia utolsó gyermeke, Horvát Ilona 1859-ben érkezett – és testvérei közül ő volt az egyetlen, aki megérte az öregkort.

Szendrey Júlia
Szendrey Júlia
Fotó: wikipedia.org

Júlia és második férjének kapcsolata nem alakult túl rózsásan. 1860 körül már annyira megromlott a viszony kettejük között, hogy Júlia szeretett volna elköltözni az egyre kegyetlenebbül viselkedő Horvát Árpádtól. A férfi azonban megfenyegette, hogy ha elhagyja őt, nem viheti magával közös gyermekeiket. Így végül Júlia csak 1867-ben tudott elköltözni az apja, Szendrey Ignác által vásárolt Zerge utcai lakásába, ahová csak lányát, az akkor 8 éves Ilonát vihette magával  a két fiú apjukkal maradt.

Az apja árnyékában felnőtt Petőfi Zoltán

Petőfi Zoltán 10 éves koráig élt anyjával, és nevelőapjával, ezt követően a pesti piarista gimnázium tanulója lett. Anyja és környezete is várta, hogy a nagy költő fiából is poéta váljék, ám Zoltán inkább abban hasonlított apjához, hogy problémás, nehezen kezelhető gyerek volt. Kibukott az iskolából és csakúgy, mint apja, vándorszínésznek állt. Anyja érthető módon aggódott fiáért, így Csákóra küldte annak nagybátyjához. Sajnos azonban nem sikerült megmenteni a sorsától Petőfi fiát, bár a pletykákkal ellentétben nem a züllésbe halt bele: tüdőbaj okozta halálát még a 22. születésnapja előtt.

Petőfi Zoltán testvéreivel jó kapcsolatot ápolt  ami kiderül közös levelezéseikből. A gyerekek édesanyjukkal való viszonya is szoros, szeretetteljes volt  melyről árulkodik, hogy Szendrey Júlia verseinek többsége az anyaságról szól. Gyakran olvasott mesét gyermekeinek  melyek közül sokat ő maga fordított , sokszor jártak sétálni a Városligetbe. Az alábbi képen Horvát Árpádtól született három gyermekével - Attilával, Árpáddal és Ilonával - látható.

A munka és a magánélet egyensúlya

Az anyaság mellett  a kor nőideáljával ellentétben  Júlia sokat dolgozott, verseket írt, fordított. Legfiatalabb lánya, Ilona visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy meseszép karácsonyokat rendezett a gyerekeinek, akiket ilyenkor saját maga által fordított mesekönyvekkel lepett meg. Ugyanakkor Szendrey Tűnődések című naplójában 1854-ben lejegyzett sorok árulkodnak róla, az anyaság és a hivatás összeegyeztetése számára sem volt egyszerű:

„Minden pillanat, mit írói foglalkozással töltenék, tőlük lenne elvonva, pedig nem tartozom-e nekik szentelni szívem minden dobbanását, életem minden perczét! S hogy merjem ezt megszegni, mikor nem tudom, hogy mint írónő, birnék-e némi képességgel…”

Gyermekei egyébként büszkék voltak anyjuk írói munkásságára. Szendrey Júlia a tekintetben is kuriózumnak számított kortársaihoz képest, hogy saját dolgozószobát alakított ki magának Hársfa utcai otthonukban.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

Tragikus vég jutott nekik

Júlia végül élete utolsó másfél évét töltötte csak külön férjétől, ám ekkor más súlyos beteg volt: alig 39 éves korában hunyt el méhrákban. Fia, Petőfi Zoltán két év múlva követte őt: a mai napig együtt nyugszanak a Kerepesi úti temetőben. Második fia, Attila  Zoltánhoz kísértetiesen hasonló módon  ugyancsak tüdőbajban hunyt el 22 évesen, 1873-ban. A harmadik fiú, a kábítószerfüggő ifj. Horvát Árpád sorsa még tragikusabban alakult: 1887-ben 31 évesen önkezével vetett véget életének. Szendrey Júlia legfiatalabb gyermeke, Ilona volt az egyetlen, akinek hosszú élet adatott meg: Machek Gusztávné néven hunyt el 87 éves korában.

Ma is áll a fogadó, ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát: az ablakból pillantotta meg először

Petőfi Sándor Nagykárolyban találkozott először Szendrey Júliával, és azonnal egymásba szerettek.

Elolvasom

Cikkünk megírásában Budai Lotti és Zubor Rozi: Micsoda anyák voltak! című könyve segített.

Képek: wikipedia.org

Ezt is szeretjük