Ma is áll a fogadó, ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát: az ablakból pillantotta meg először

Petőfi Sándor Nagykárolyban találkozott először Szendrey Júliával, és azonnal egymásba szerettek.

Petőfi Sándor találkozása Szendrey Júliával
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

A mai Románia területén található Nagykároly a magyar irodalom alakulásának különleges helyszíne: itt hozta össze a sors Petőfi Sándort élete szerelmével, Szendrey Júliával.

Petőfi Sándor és felesége a véletlennek köszönhetik találkozójukat, amiből azonnal örök szerelem szövődött. A romantikus történet helyszíne ma is áll, és felkereshető a Szatmár megyei nagyvárosban.

Petőfi és Szendrey Júlia első találkozása

A költő 1846 augusztusában utazott egy körútra Szatmárba, Máramaros megyébe és Erdélybe: a hosszú út egyik állomása volt Nagykároly is, ahol Pap Endre és Riskó Ignác társaságában töltötte napjait, és egy megyegyűlésen vett részt. Látogatása alatt az 1805-ben épült Arany Szarvas Fogadóban szállt meg, amely csakhamar élete meghatározó helyszínévé vált.

Úgy tartják ugyanis, hogy éppen e fogadó ablakából pillantotta meg először a parkban sétáló Szendrey Júliát, aki azonnal felkeltette a költő érdeklődését. Szendrey Júlia Erdődön élt ekkor családjával, és éppen nagykárolyi barátnőjénél, Térey Marinál vendégeskedett.

Petőfi hamar szerelmet vallott

Az első személyes találkozásuk néhány nappal később, szeptember 8-án történt meg a Szarvas vendéglőben tartott megyebálon: egy rövid társalgás és tánc elég volt, hogy a lány az ekkor már elismert költő szívét azonnal elrabolja. A bál után Petőfi hamar meg is kereste a Térey család házát, hogy újra láthassa szerelmét.

A cikk az ajánló után folytatódik

A költő hamar szerelmet vallott Szendrey Júliának, aki eleinte bizonytalan volt az érzelmeiben, ám felelősséget érzett a költő vallomása miatt - erről tanúskodnak a nő naplófeljegyzései. Bár a kapcsolatot Szendrey Júlia apja eleinte ellenezte, mivel a lányának egy módosabb férfit, egy alszolgabírót szánt. Végül elfogadta az egyre makacsabb lánya választottját, így a fiatalok egy évvel később Erdődön össze is házasodtak.

Az Arany Szarvas Fogadó épületét egyébként az 1850-es években átépítették, a terveket Ybl Miklós készítette, később városháza, határőrlaktanya, majd polgári hivatal működött itt. A városban több szobrot és emlékművet állítottak a költő tiszteletére.

Teleki-kastély, a nászút helyszíne - parkjában a Szeptember végén című szoborral.
Teleki-kastély, a nászút helyszíne - parkjában a Szeptember végén című szoborral.

További érdekesség, hogy Petőfi nemcsak Szendrey Júliával ismerkedett meg akkor Nagykárolyban, a fogadóban ismerkedett meg világutazó Teleki Sándor gróffal is, aki a barátja lett. Ő volt az, aki felajánlotta a fiatal házaspárnak azt is, hogy töltsék nászútjukat koltói kastélyában. Az épület egy ideig szállodaként, majd városházaként működött.

Szendrey Júlia: múzsa és társ is volt

Szendrey Júlia nemcsak Petőfi múzsája volt, de maga is költőként, íróként és műfordítóként tevékenykedett. Különcnek számított a kortársai között, hiszen időnként nadrágot hordott, szivarozott, és a haját is rövidre vágatta. Sokat segített férjének, támogatta őt a forradalomban, és ő varrta meg az első kokárdát is Petőfi számára.

1848 márciusában lett várandós, Petőfi Zoltán december 15-én született meg. A nő a magányt nehezen bírta, sokáig kereste férjét eltűnése után: Kolozsvárra, Erdődre és Székelyudvarhelyre is elutazott, majd Törökországba készült, ám útlevélkérelmét elutasították. Később azzal került a nyilvánosság kereszttüzébe, hogy újraházasodott, Horvát Árpád történésszel élete végéig együtt maradt, halálát rák okozta.

Bár a híres költő férj mellett a múzsa története rendre háttérbe szorul, Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutató részletesen foglalkozik vele. Ha a téma felkeltette az érdeklődésed, tematikus előadásain és sétáin sokat megtudhatsz az életéről, titkairól, gyermekeiről is.

Kiskőrös, Petőfi szülővárosa

Petőfi szülővárosa ma is nagyon takaros, számos látnivaló akad az utcáin.

Így néz ki ma Petőfi szülővárosa: Kiskőrös szépségével nem lehet betelni

Kiskőröst Petőfi Sándor szülőhelyeként ismeri az ország. A kisváros gyönyörű hely.

Elolvasom

(Képek: Wikipedia/Pataky Sandor, Kla, Barabás Miklós. A borító- és ajánlóképek közkincsek, forrásuk: Magyar Nemzeti Múzeum, Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum.)

Ezt is szeretjük