0-3 hónapos baba: ami a szakkönyvekből kimaradt - Eszti szubjektív
Nem minden van úgy, ahogy a csecsemőgondozási könyvekben írják. Ha egyáltalán írják.
A fiam érkezését megelőzően - biztos, ami biztos alapon - kétféle szülésfelkészítőre, illetve csecsemőgondozási tanfolyamra is jártam. Ezenkívül elolvastam jó néhány hasznosnak tűnő szakkönyvet is a témában. A kilencedik hónapra már-már kezdtem úgy érezni, engem bizony nagy meglepetések nem érhetnek. Tévedtem.
Hogy a saját gyerek másként működik, mint a tankönyvi, és, hogy a valóság meg az elmélet nem fedi egymást 100%-osan, az - ahogy lenni szokott - már csak élesben derült ki.
A szoptatás fáj. De ennyire?!
Azt mondták, egy hét. Legfeljebb kettő. Ezután a mellbimbó megszokja a fokozott igénybevételt, és a fájdalom megszűnik. Utánaolvastam, hogy a helytelen mellre tétel okozhatja a mellbimbó sebesedését. Volt kint szoptatási tanácsadó, segített korrigálni egy apró hibát. Kicsit jobb lett. A kórházban felvágták a gyerek nyelvét. Üvöltött, sírtam. A bimbóvédő a kukában végezte. Elfogytak az ötletek.
Három hónap. Ennyi ideig fájt. Nekem a legjobban, de a férjemnek és a szűk családnak is jutott az élményből. Sokat hallgatták. Máig nem tudom, mi volt az oka, annak sem, hogy nem adtam fel. Eszembe sem jutott, hogy tápszert adjak. Makacs voltam, szoptatni akartam. Aztán valahol a harmadik és a negyedik hónap fordulóján elmúlt. Egyik hétről a másikra. Lelki okok? Utólag már mindegy is. Örülök, hogy kitartottam, de nem biztos, hogy még egyszer menne.
Bármit ehetsz!
K-betűs ételeknek hívják őket. Ez nem egyfajta káromkodás. A megnevezéssel a K-betűvel kezdődő ételekre utal sok szakember - védőnő, orvos -, no, meg a népi bölcsesség. Azt mondják, aki szoptat, ne egye őket. Így kerül egy pillanat alatt tiltólistára a káposzta, kelbimbó, karfiol, körte, karalábé, kismagvas gyümölcsök - eper, málna, kivi - sok kismama étrendjében. Merthogy puffaszt, allergizál, fáj a baba hasa tőle. Ó, és a tejtermékektől meg kiütéses lesz a gyerek! Állítólag. Aztán, aki mindezt komolyan veszi, az álmatlan éjszakák, a szoptatási nehézségek mellé még mesterségesen generál magának egy újabb problémát. Tök feleslegesen.
Érdemes kipróbálni, hogy azokon a napokon, amikor a fent említett ételek közül fogyasztasz valamit, többet sír-e a baba, hasfájósabbnak tűnik-e, mint általában. Valószínűleg nem. Ha mégis, egy időre hagyd el azt az ételt. Pár hét múlva próbálkozhatsz újra. Az igazság ugyanis az, hogy az, aki szoptat, bármit ehet - leszámítva természetesen az olyan üres kalóriatartalmú ételeket, mint a chipsek és cukorkák. Sőt, életed során talán ilyenkor a legfontosabb, hogy elegendő mennyiségű vitamin és ásványi anyag jusson a szervezetedbe - az anyatejképződés ne a szervezet raktárainak rovására menjen. Nyugodj meg: nincs az anyatejben kimutatható hasfájást okozó anyag, ami a K-betűs ételekből kerülne bele!
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Az idő egy nem létező fogalom
A könyvekben az áll, hogy egy újszülött 12-14 órákat alszik. Elsőre megnyugtatóan soknak tűnik. De csak, amíg nem a saját gyerekedről van szó. Ő ugyanis nem úgy csinálja, hogy kipihent legyél. Sőt, mindent megtesz annak érdekében, hogy nagyon hamar eljuss arra a pontra, amikor már le sem akarsz feküdni, hiszen úgyis minek. A szakirodalomból kimarad egy nagyon is lényegi információ a kisbabás léttel kapcsolatban: megszűnik az idő. Egy az egyben. Elképzelhetetlennek tűnik, amíg nem a saját bőrödön tapasztalod. A nappalok és éjszakák évtizedek alatt jól megszokott váltakozásának egyik napról a másikra vége szakad. Helyette kapsz egy opálos, zúgó óriásgömböt, ami megszűri a külvilágból jövő ingereket. Ebben léteztek a babával ketten. Néha apával kiegészülve.
Az esti fürdés, pizsamába öltözés, lefekvés pusztán egy rituálé, aminek gyakorlati szempontból a világon semmi haszna, ha újszülött van a családban. Éjjel pontosan ugyanaz történik, mint nappal. Óránként keltek, az ébren töltött idő nagy részében cicit akar. Visszagondolva persze piszkosul felértékelődik ez a sarlósfecskeszárnyakon távozó időszak. Már két év távlatából is nosztalgiázom a nagyokat ásító, szuszogó, a rajtam, apán és közeli barátnőkön is elalvó, előbb csak mosolygó, majd kacagó kis csomagon. Nem tudom, miért működik így az emberi psziché.... Talán, hogy testvéreik születhessenek az első gyerekeknek?
OLVASD EL EZT IS!