Apás szülés: az első az volt. És ennyi elég is lesz - Eszti szubjektív
Divat lett az apás szülés. De hülyeség minden trendet követni.

apas-szules
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Amikor az első gyerekünket vártuk, magától értetődő volt, hogy apás szülésre készülünk. Mármint számomra. Annyi megható szülőszobai fotót láttam már könnybe lábadt szemű, vadonatúj apukákról, karjukon magzatmázas újszülöttekkel, hogy fel sem merült bennem, a férjem esetleg nem vágyik erre.

Aztán a terhesség során szép lassan kiderült, hogy annyira nem rajong az ötletért. Mit mondjak, kicsit meg is voltam sértve. Végül persze, mellettem volt egész idő alatt, nem szólt sokat, és csak annyit tett, amennyit kellett. Segített a jelenléte, a csendes támogatása. De egyáltalán nem biztos, hogy legközelebb is bejön a szülőszobára.

Egyre több az apás szülés

Hazai statisztikák sajnos egyelőre nem elérhetőek azzal kapcsolatban, hogy mekkora is napjainkban az apás szülések aránya Magyarországon. Mindenesetre a '80-as évek óta egyre több itthoni kórházban választható a lehetőség, amivel a párok többsége él is. Az Oxfordi Egyetem felmérésének - melynek során összesen 5300 nőt kérdeztek meg - eredménye szerint ma az édesapák mintegy 90%-a jelen van a szülésnél.

Az apa szerepe a szülőszobán

Vannak apukák, akik úgy érzik, ott a helyük a szülőszobán, szeretnék támogatni párjukat, minél előbb a kezükbe fogni a gyermeküket, nem akarnak lemaradni a pillanatról, mely egész további életüket megváltoztatja.

Szemben velük a másik tábor, akik úgy érzik, nem bírják majd a szenvedő nő látványát, esetleg tartanak párjuk - ilyenkor teljesen normálisan - megváltozott viselkedésétől, vagy egyszerűen feleslegesnek érzik magukat, nem értik, mi dolguk tulajdonképpen a szülőszobán.

A kettő között - szerintem talán ők a döntő többség - ott vannak azok az apukák, akik egész egyszerűen azért vannak jelen gyermekük születésénél, mert a párjuk így szeretné. Hiszen jelenlétük biztonságot ad egy olyan - sokszor kiszolgáltatott -, embert próbáló helyzetben, mely a leendő édesanya számára is ismeretlen lehet.

A cikk az ajánló után folytatódik

Van, hogy semmi más dolga nincs a férfinak, mint ott lenni, biztonságot nyújtó légkört teremteni, fogni a nő kezét. Van, hogy segíti a kommunikációt a szülésznő és a szülő nő között - hiszen utóbbi idővel már csak befelé figyel, a külvilágból jövő ingerek jó része nem ér el hozzá. Van, hogy segít megtartani, támasztani a nőt a kitolási szakaszban.

Mindezeket azonban a legtöbb férfi nem érzi igazi feladatnak, és, amikor megkérdezik, mire emlékeznek a szülésből leginkább, a következő három dolgot említik: a partner fájdalmát, a köldökzsinór elvágását, a baba megszületését. Martin P. Johnson An Exploration of Men’s Experience and Role at Childbirth című kutatásából nemcsak ez derül ki, azt is megtudjuk, hogy a férfiak 56%-a úgy érezte, láb alatt volt a szülőszobán, valamint a megkérdezett, újdonsült apák 78%-a nem szeretne jelen lenni következő gyermekük születésénél. Bár az élmény számos tekintetben pozitív előjelű volt, legalább annyira sokkoló is.

Apás szülés: nem való mindenkinek

Amennyiben nem sikerül közös nevezőre jutni a terhesség során, és a leendő apuka túlságosan nehezen áll kötélnek, talán nem is kell erőltetni az apás szülést. Egyfelől nem ezen múlik, hogy a későbbiekben miként funkcionál majd a kis család, másfelől egyáltalán biztos, hogy a leendő édesapa a legmegfelelőbb személy, aki érzelmi támaszt nyújthat a szülés során.

apas szules

Én elsőre senki mást, kizárólag a férjemet tudtam elképzelni magam mellett a szülőszobán. Valahogy azt éreztem, így kerek az egész. És hát mégiscsak az ő gyereke! Ha azonban lesz következő alkalom, azt hiszem, megfontoltabban döntök majd. Már csak azért is, mert ő továbbra sem ragaszkodik az apás szüléshez.

Meglehet, hogy igaza van neki és a brit kutatásban megkérdezetteknek. Nemcsak azért, mert az élmény akár negatív hatással is lehet a későbbiekben a szexuális életre. Hanem egyszerűen azért, mert a szülés-születés olyasfajta női misztérium, amibe nem feltétlenül kell beleszuszakolni egy férfit csak azért, mert napjainkban a többség ezt teszi. Valószínűleg egy tapasztalt barátnő, nőrokon vagy dúla magától értetődőbb lelki támaszt tud nyújtani, mint egy férfi, akit sokkol a nő fájdalma, és akinek lehet, hogy a későbbiek során is a szenvedés lesz a szülésből megmaradt legélénkebb kép.

Vannak apukák, akik életük egyik legcsodásabb élményeként mesélik, hogy jelen lehettek gyermekük világra érkezésénél - erről tanúskodnak az alábbi galéria képei is -, de megfontolandó, hogy a többieket is be kell-e vinni a szülőszobára. 

Ezt is szeretjük