Tehénhimlővel fertőzött meg egy fiút, a világ első oltását találta fel: Edward Jenner 277 éve született

A világ első védőoltását egy angol orvosnak, Edward Jennernek köszönhetjük. És persze a 8 éves James Phipps-nek.

Edward Jenner himlőoltás
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Edward Jenner angol orvos Berkeley-ben született 1749. május 17-én. Neki köszönhetjük az első védőoltást – melyet a himlő ellen fejlesztett ki. Felfedezésének köszönhetően az évszázadok alatt körülbelül 500 millió halálesetet okozó fertőző betegség eltűnt a Föld színéről. Ezt az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1980-ban ki is jelentette.

Edward Jennernek köszönhetjük az első védőoltást

A himlő évszázadokon keresztül komoly fenyegetést jelentett az emberek számára. Olyan híres történelmi személyek is áldozatul estek neki, mint II. Mária angol királynő, XV. Lajos francia király, II. Péter orosz cár. De említhetjük Sztálint, aki élete végéig bőrén viselte a himlő okozta sebeket vagy Kölcsey Ferencet, akit jobb szemére megvakított a fertőzés.

Edward Jenner abból a népi hiedelemből indult ki, amit a 18. századi Angliában beszéltek, miszerint a tehénhimlőn (latinul: Variolae vaccinae – innen a vakcina elnevezés) átesett tehenészek, fejőnők körében nem terjed a fekete himlő. Edward Jenner ebből kiindulva 1796-ban tehénhimlővel fertőzött meg egy 8 éves fiút, James Phipps-et - az első vakcinát egy Sarah Nelmes nevű tehénhimlővel fertőzött fejőnő bőrén kialakult hólyagból vette. Miután James Phipps karjába oltotta a váladékot, a fiú rövidesen enyhe lázas tüneteket produkált, ám gyorsan túljutott a betegségen.

Néhány héttel később Jenner tesztelte a hipotézist, miszerint a tehénhimlőn átesett emberekre nem jelent veszélyt a fekete himlő: emberi himlővírussal fertőzte meg Phippset. Az elképzelés beigazolódott: a fiún ekkor már nem jelentkeztek a tünetek - annak ellenére, hogy többször is megismételte a kísérletet.  

A gyerek egy kertész fia volt. Mai szemmel nézve a kísérlet súlyosan etikátlan, ám a 18. században még nem léteztek modern klinikai vizsgálati szabályok, etikai bizottságok vagy beleegyezési protokollok. A társadalmi ranglétra alsóbb fokán állók nehezebben tudtak nemet mondani egy orvos kérésének. Akkoriban nem számított ritkának, hogy alsóbb társadalmi osztályokba tartozó, vagy árva gyerekeken próbálnak ki orvosi eljárásokat.

Ne maradj le a Femina friss cikkeiről! A Google-ben megbízható forrásként is beállíthatod oldalunkat, így gyakrabban találkozhatsz tartalmainkkal. Kattints ide, és pipáld be kedvelt hírforrásként a Feminát!

Orvosi szenzáció lett a himlőoltás

Edward Jenner eredményei láttán már akkor kialakult oltásellenes tábor. Sokan Isten törvényeibe való beleavatkozásnak tekintették a vakcinát. Rengetegen pedig egyenesen azt hirdették, hogy a tehénhimlővel való oltást követően az emberek részben szarvasmarhává válnak. Mindezek ellenére a himlőoltás már Jenner korában hatalmas orvosi szenzáció lett: 1803 és 1806 között lezajlott Balmis-expedíció során sok millió ember kapta meg az oltást a világon - az első nemzetközi humanitárius misszió során a spanyol gyarmatokra juttatták el a himlőoltást. 1840-től kezdve a brit kormány minden állampolgárának ingyenesen biztosította az oltást. 1853-tól pedig kötelezővé tették azt. Magyarországon csak jóval később: 1876-ban vált kötelezővé a csecsemők himlő elleni oltása, az ún. tüzes karcolás - mely egészen 1979-ig érvényben volt.

Többszázezer forintra büntethetnek, ha ez kimarad a gyereknél: a gyámhatóságot is értesíthetik

Minden korosztály más-más oltást kap – van, ami egyszeri, más ismétlő.

Elolvasom

Kép: Getty Images

Ezt is szeretjük