Nem csak 50 év felett fontos a koleszterinszint: 8 tévhit a szívbetegségről
Sokan nem veszik komolyan a szívbetegségre utaló tüneteiket, vagy teljesen tévesen diagnosztizálják magukat. Ezek a legfőbb tévhitek.
A szív- és érrendszeri betegségek esetén is az egyik legfontosabb lépés az időben történő felismerés, és szükség esetén a szakszerű kezelés.
Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint éppen a saját egészségünk érdekében fontos eloszlatni az idevágó tévhiteket.
Fiatalon nincs esélyem a szívbetegségre
A fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen magas kockázatú életmód esetében. A stressz, az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség miatt egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek. Az életmódfaktorokon kívül bizonyos genetikai okok is hozzájárulhatnak az erekben megjelenő plakkok kialakulásához, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
A szüleim közt volt szívbeteg, biztosan én is az vagyok
Bár a genetikai hajlam valóban öröklődhet, mindenkinek lehetősége van nagymértékben csökkenteni a betegség valódi megjelenésének esélyét. A prevenciónak két alapköve van: a rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, valamint az életmód megújítása, amelyben kardiológus és életmódorvos is segíthet.
Nem függ össze a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség
- A kezeletlen cukorbetegség kiemelt rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek. Tény, hogy a diabétesz kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a kockázat ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez olyan további kockázati tényezők megléte esetén, mint magas vérnyomás, dohányzás, túlsúly - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Nem kell foglalkozni a koleszterinszintemmel 50 éves koromig
Az ajánlások szerint húszéves kortól ötévente, harmincéves kortól legalább évente fontos a koleszterinszint mérés. Még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családjukban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen a magas koleszterinszint már fiatalkorban is betegségek rizikófaktora lehet.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Csak a stressz okozza a gyors pulzusomat
A stressz és az edzés valóban felpörgetheti a pulzust, de a szívritmus számtalan más okból változhat. A túl lassú, túl gyors vagy szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, ezért ha ilyesmit tapasztalunk, feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.
Nincs semmiféle tünetem, nyilván nem vagyok magasvérnyomás-beteg
A magas vérnyomás csak a legritkább esetekben okoz tünetet, nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak. Leggyakrabban csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre, amelyeket természetesen több alkalommal kell mérni ahhoz, hogy magasvérnyomás-betegségről beszélhessünk. Ugyanakkor az olyan bizonytalan eredetű tüneteknek is érdemes utánajárni, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció és egyensúlyérzék, a múló látászavar. A magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményektől is megvédhet, mint a szívinfarktus, az agyvérzés vagy a vesekárosodás.
A pulzus és a vérnyomás egyszerre emelkednek és süllyednek
A vérnyomás és a pulzus valóban gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például vészhelyzetben mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus, és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszú távon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet.
Szívbetegséggel nem mozoghatok
Ennek a tévhitnek éppen az ellenkezője az igaz. Azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint a mozgásszegényen élőknek. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes kardiológus és életmódorvos segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.
Szívvédő, csökkenti a koleszterinszintet, és még fogyni is segít: mutatjuk, miből egyél többet
Mutatunk néhány olyan élelmiszert, mely jó hatással van a testedre, különösen a szíved egészségére, rendkívül ízletes, és nem kell, hogy lelkifurdalásod legyen akkor sem, ha gyakran eszel belőle.
Szívvédő, csökkenti a koleszterinszintet, és még fogyni is segít: mutatjuk, miből egyél többet
Nézegess képeket!
ElolvasomKépek forrása: Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!
- szívbetegség
- körte alak
Alma vagy körte alkatod van? Az egyik sokkal jobban véd a szívbetegségektől
- szívbetegség
- hirtelen szívhalál