4 gyakori szemprobléma, ami látászavart okozhat: a szemorvos ismertette a tudnivalókat

A szemészeti ellátásban és a szemről írt ismeretterjesztő írásokban gyakran jelennek meg olyan kifejezések, amik a legtöbb olvasónak nem sokat mondanak, bár a szem betegségei és a szemészeti kezelési módszerek megértéséhez érdemes velük tisztában lenni.

Prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa és glaukómaspecialistája a legfontosabb szemészeti alapfogalmak magyarázatát folytatja.

Retina - ideghártya

A szem falának legbelső rétege a retina, azaz az ideghártya. A retina tartalmazza a fényt érzékelő sejteket (receptorok), valamint a fényt feldolgozó és az agy felé továbbító idegsejteket. Az ideghártya összesen tíz sejtrétegből áll.

A fényérzékelő sejtek két fő csoportra oszthatók: a csapok feladata a színek és a centrális éleslátás biztosítása, a pálcikák pedig gyenge megvilágításban biztosítják a látást. Ahhoz, hogy a fényérzékelő sejtek megfelelően működhessenek, szükség van olyan sejtekre, melyek melanint (pigmentszemcsét) tartalmaznak. Ezek a sejtek a retina legkülső rétegében helyezkednek el.

Szürke hályog - katarakta

A szemlencse teljes anyagcseréjét a szem belső folyadéka (csarnokvíz) biztosítja, mivel a lencse erekkel nem áll kapcsolatban. Az élet előrehaladtával a szemlencse anyagcseréje romlik. Folyadékot vesz fel a csarnokvízből, emiatt domborúbbá válik, ami a fénytörést is megváltoztatja. Mivel a szemlencse anyagcseréje fokozatosan romlik az öregedés során, átlátszósága is fokozódó mértékben romlik. Előrehaladott esetben a szemre kívülről ránézve a pupilla területe szürkésnek látszik. Innen ered a szürke hályog név. Mivel manapság a jó látás iránti igény általános, a szemlencse kezdődő elszürkülése már fiatalabb, középkorú életkorban zavaró lehet, és műtétet igényelhet. Egyes ártalmak, öröklött jellemzők is elősegíthetik a szürke hályog viszonylag fiatal életkorban való kialakulását.

Szürkehályog-műtét - kataraktaműtét

Szürkehályog-műtétre akkor kell sort keríteni, amikor a látásromlás már akadályozza a beteget a mindennapi feladatok elvégzésében. A rutinműtét altatás nélkül, szemcseppes érzéstelenítésben történik.

A szemlencse külső, héjszerű rétegén, azaz a szemlencsetokon belül történik a műtét. A tok nem szürkül el a szürke hályog kifejlődése során sem, azaz átlátszó marad, tehát a jó látást nem befolyásolja. A tokon belüli, elszürkült szemlencseanyagot eltávolítjuk, és a helyére olyan műlencsét ültetünk be, melynek fénytörését (dioptriáját) a beteggel egyeztetve választjuk ki. A beültetett műlencse tehát nem csupán tiszta látást biztosít, de a szem eredendő fénytörési hibájának jelentős csökkentésére vagy megszüntetésére is alkalmas. A beültetett lencse a továbbiakban az egész élet során a szemben marad. További teendőt, kezelést, cserét nem igényel.

Rövidlátás - miópia

A rövidlátást az esetek legnagyobb részében az okozza, hogy a szem tengelyhossza a normálisat meghaladja. A hosszabb szemgolyó miatt a látott tárgy képe nem a retinán keletkezik, hanem még a retina előtt, a szem belsejében. Emiatt szemüveg nélkül a rövidlátó szem csak elmosódottan, homályosan látja a tárgyakat. A szemüveglencse alapvetően szórólencse, azaz mínuszos dioptriájú. Ez a fény szemben megtett útját megnyújtja, így a kép a retinára kerül, és a látás élessé válik.

Fontos tudni, hogy a nagyobb fokú rövidlátás nem csupán szemüvegprobléma. A szem megnyúlásával a retina és a szem egyéb rétegei károsodhatnak, emiatt rövidlátás esetén rendszeres szemészeti kontroll is szükséges az élet során.

Távollátás - hipermetrópia

Távollátás esetén - ellentétben a rövidlátással - a szem hossza kisebb a normálisnál. Emiatt a látott kép a retina mögött jönne létre. A rövidlátást domború, azaz pluszos szemüveglencsével kell korrigálni. Fontos tudni, hogy a rövidlátással ellentétben a túllátás már csecsemőkortól fennállhat, és szemüveges javítást igényel. Ennek hiányában a legtöbb esetben kancsalság, a kancsalságok egy részében pedig tompalátás jön létre, ami felnőttkorban már nem szüntethető meg. A túllátóság idősebb életkorban zárt zugú zöld hályogra (glaukómára) hajlamosít.

Öregszeműség - presbiópia

- Az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága csökken, emiatt a közelre látás negyvenéves kor felett folyamatosan romlik. A közeli, nagyjából 1-2 méteren belüli tárgyakról a fény még erősen széttartó, amikor a szembe jut. Ahhoz, hogy a fénysugarakat a szemlencse a retinára vetítse, domborúbbá kell válnia, mint amennyire domború távolra nézéskor. Ez a képesség csökken negyvenéves kor után, ötévente mintegy fél dioptriával - mondta a szemész szakorvos.

- Amikor valaki eléri a 65 éves kort, a lencse már teljesen elvesztette alkalmazkodási képességét. Ez körülbelül 3,5 plusz dioptria szemüvegigényt jelent, ami a további életévek alatt már nem fokozódik. A fénytörési hibák és a szemlencse domborúságának változása a szürke hályog képződése folyamán módosíthatják a közeli szemüveg dioptriaértékét, hiszen a távoli (alap) fénytörés és a közelre nézéshez szükséges többlet-szemüvegigény összegződik - hangsúlyozza prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa és glaukómaspecialistája.

Teszteld, mennyire látod jól a színeket: milyen szám van az ábrán?

A színlátás vizsgálatához fejlesztette ki egy japán szemész, Shinobu Ishihara a színes pöttyökből álló teszttáblákat, amelyeken számok rajzolódnak ki a nézők előtt, de a színtévesztők esetében nem mindig azok, amelyek valóban szerepelnek rajta.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• szembetegség
• látásromlás
• tünetek és betegségek
• szemorvos
• kezelés
• egészség
• látás
• szem
• Életmód