Miért emeli a só a vérnyomást? Ennyi lenne a napi megengedett mennyiség

A magas vérnyomás kialakulása számos okra visszavezethető, melyek közül jó néhány döntés kérdése.

Az egyik ilyen a sófogyasztás, melynek visszaszorítására dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája hívta fel a figyelmet.  

Asztali sózás

A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást. A sófogyasztás olyan fontos kérdés a magas vérnyomás tekintetében, hogy az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza a sóbevitel visszaszorításának fontosságát. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, valamint a szív- és vesebetegség kockázatának mérséklésére.

A sóbevitel 5 gramm/nap alá történő redukálása - ami körülbelül egy teáskanálnyi mennyiség - a stroke kockázatát 23%-kal, a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját 17%-kal csökkenti. A magasvérnyomás-betegeknél az ajánlott napi nátriumbevitel 2-3,5 mg. A magyar lakosság sófogyasztása azonban jelentősen meghaladja az ajánlott értékeket, jelenleg a férfiak átlagosan 17,2 gramm, a nők mintegy 12 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak.

Fontos tudni, hogy nemcsak az asztali sózást kellene visszaszorítani. Elsődlegesen a főzésnél ajánlatos kevés és nátriumszegény sót használni, másodsorban jóval kevesebbet kellene fogyasztani a magasabb sótartalmú élelmiszerekből, mint a húskészítmények, a készételek, a reggeli gabonafélék, a chipsek és a sós rágcsálnivalók, a szószok és az ételízesítők. 

Vérnyomásmérés tünetmentesen

Magyarországon a felnőttek közel ötöde, a hatvan éven felüliek több mint fele magasvérnyomás-betegségben szenved. A néma gyilkosnak is nevezett népbetegségre nagy figyelmet kell fordítani, mert sokáig tünetmentes maradhat, ám a szövődményeinek kialakulásakor már maradandó károsodással kell számolni. Ugyanakkor van néhány tünet, elsősorban hipertenziós krízis esetén, melynek megjelenésekor kardiológushoz kell fordulni. Ezek az alábbiak:

• reggelente jelentkező fejfájás,
• tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik,
• romló koncentráció, egyensúlyérzék,
• verejtékezés,
• múló látászavar. 

Szintén fontos lenne a rendszeres otthoni mérés és az alkalmankénti orvosi ellenőrzés, ha a családban már előfordult magasvérnyomás-betegség, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy a magas vérnyomás kialakulását az életmód is nagymértékben befolyásolja. 

Először az életmód, aztán a gyógyszer

- A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. A sikeres kezeléshez pedig a pontosan beállított gyógyszerek szedésén kívül az életmódon is változtatni kell, akár egy profi életmódprogram segítségével - hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája.

- Az életmódnak ugyanis önmagában is gyógyító hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy a testsúly normalizálása, a sóbevitel, az alkoholfogyasztás mérséklése és a fizikai aktivitás fokozása, a dohányzás elhagyása jelentős vérnyomáscsökkenést eredményez. Sokan ajánlják a DASH-diétát, melynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék fogyasztása, a rendszeres halevés és a fehér húsok előtérbe helyezése. A nem gyógyszeres kezelési formák közül a túlsúly esetén alkalmazott testsúlycsökkentés a leghatékonyabb: 10 kg fogyás a szisztolés vérnyomásértéket 5-15 Hgmm-rel mérsékli. Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán - mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás vagy akár csak diszkomfort, szédülés, rendetlenkedő szívverés -, vagy többször mér emelkedett vérnyomásértéket, vegye komolyan a jeleket, és forduljon kardiológushoz! 

(Képek: Unsplash, Pixabay, Getty Images Hungary.)

Szíverősítő ételek

A szíverősítő táplálékok hasznosak a vérkeringésnek, és még finomak is.

• só
• táplálkozás
• egészséges táplálék
• egészséges étkezés
• vérnyomás
• magas vérnyomás
• ásványi anyag
• Életmód