Hogyan lehet pozitív hatása a stressznek? Így segíthet leküzdeni a nehézségeket

A stressz szóról legtöbbünknek egy negatív fogalom jut eszébe: ez valami káros; valami, amit szeretnénk elkerülni.

A stressz fiziológiai hatásai már a 19. században is erősen foglalkoztatták a kutatókat, akik újabb és újabb elméleteket dolgoztak ki arra, hogy ez a kívülről is megfigyelhető, jellegzetes reakció milyen változásokat okoz a testünkben. 

A stressz hasznos

Az „üss vagy fuss”-reakció leírása W. B. Cannon nevéhez fűződik, aki megfigyelésével alapvetően meghatározta a stresszreakcióról való gondolkodást a tudományos színtereken és a mindennapokban is.

• Amikor veszély fenyeget, a test aktivizálódik, hirtelen bekövetkező idegrendszeri és hormonális változások sora jelenik meg, ami aztán alkalmassá teszi a szervezetet megküzdeni az adott veszéllyel: üss!
• Vagy - amennyiben az tűnik megfelelő megoldásnak - elmenekülni előle, ilyenkor adrenalin szabadul fel, a szívverés és a légzés ritmusa felgyorsul, a vérnyomás és a vércukorszint megemelkedik, a pupillák kitágulnak: fuss!

Mindkettő hasznos reakció, mely túlélésünket, a fenyegető helyzeteken való sikeres túljutásunkat szolgálja. Hogyan is lett akkor a stressz ilyen számkivetett mindennapos gondolkodásunkban?

A kulcs: a mérték

Ha a veszélyt túlzott mértékűnek értékeljük, vagy hosszasan ki vagyunk téve neki, a szervezet nem tud visszaállni a kezdeti egyensúlyi állapotba, mely a stresszreakciót megelőzően jellemezte. Selye János 1950-ben írta le először részletesen a stressz rövid és hosszú távú fiziológiai hatásait: utóbbiak közé sorolta a szervezet kimerülését, a megfelelő testi működéshez szükséges egyensúly visszaállásának képtelenségét, mely jelenségek nagyban kötődnek a már emlegetett idegrendszerhez és hormonális háztartáshoz. Selye a fenyegetés hatására megjelenő vészreakció, a helyzettel kapcsolatos ellenállás és azt ezt követő kimerülés hármasát általános adaptációs szindrómának nevezte. Mint a neve is utal rá, ez a hosszú távú alkalmazkodás zavarát jelenti.

Ezen a ponton pedig kanyarodjunk vissza a kezdetben felvetett kérdésekhez: bár hangsúlyosak az egyéni különbségek a stresszel való megküzdés során, mégis van egy olyan, általánosan jellemző mintázat, mely mindnyájunkra igaz. A fokozott, illetve hosszan tartó veszélyérzet számos olyan idegrendszeri, immunológiai és így a teljes szervrendszerekre kiterjedő hatással bír, melyek hosszabb távon - a szervezet egyensúlyát megbontva - fizikai tünetekhez, megbetegedésekhez, úgynevezett funkcionális, már orvosi eszközökkel is kimutatható zavarokhoz vezetnek. Ezek a maguk kellemetlenségén túl további, állandósult feszültséget jelentenek.

Sok múlik a személyes változókon

A stressz nemcsak fiziológiás, de lélektani egyensúlyunk felborulását is könnyedén okozhatja. A stresszhelyzetek megélése, a krónikus stresszre való reakció, az azzal való megküzdés a fiziológiai reakció hasonlósága mellett nagyban különbözik egyéni jellemzőink, genetikánk, személyiségünk, élettapasztalataink alapján. Ami ezek közül mindenképpen kiemelendő:

• a kontroll érzete, azaz hogy mennyire érezzük úgy, hogy hatni tudunk a velünk történő eseményekre,
• a személyes erőforrásaink, azaz hogy mit tudunk önmagunk megsegítésére használni,
• énvédelmünk, olyan, sokszor tudattalan mechanizmusok, melyek a lélektani egyensúly fenntartását szolgálják,
• koherencia-érzetünk, azaz hogy mennyire illik bele világképünkbe az adott történés, mennyire tudunk annak értelmet találni.

Poszttraumás növekedés

A jelentősen megterhelő eseményeket követő pszichés növekedésről Frankl tollából olvashattuk először, mégpedig a holokausztot túlélő emberek kapcsán. Van, hogy olyan súlyos a lélektani megterhelődés, hogy az ember nagyon nehezen küzd meg vele: egész addigi hiedelemrendszere, világképe, az élet értelmességébe vetett hite megkérdőjeleződik, eszköztelenné válik, elveszti a kontroll érzetét élete felett, és kénytelen magában újraalkotni a világról, emberről, feljebbvalóról alkotott nézeteit.

Láthatjuk tehát, hogy rendkívül nehéz, akár életünket fenyegető helyzeteket is előnyünkre fordíthatunk hosszú távon azzal, ha új narratívát, új értelmet fedezünk fel megpróbáltatásaink értelmezése során. Ez a belátás kifejezetten fontos lehet mindannyiunk számára a megterhelődés lélektani és fizikai hatásainak jövőbeni mérséklése során a Budai Egészségközpont pszichológusai szerint.

Szorongás és pánik ellen is beválnak: 8 egyszerű jógapóz, ami kezdőknek is megy

Noha sokan azt hihetik, a jóga nehéz, és csak a gyakorlottaknak megy, valójában számos póz egyszerűen felvehető, és a kezdőknek sem okoz nehézséget. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• stressz
• pozitív gondolkodás
• veszélyes
• önvédelem
• teljesítmény
• reakció
• személyiség
• Életmód