Japánban ember-állat hibrid létrehozásán dolgoznak: 4 érdekes kutatás a világból

Legyen szó a génkutatással kapcsolatos klónozásról, hibridkísérletekről vagy a robotika fejlődéséről, ami hajdanán maximum a sci-fikben történhetett meg, ma már valósággá vált.

A kutatások elvileg az emberiséget szolgálják, céljuk különböző, jelenleg gyógyíthatatlan betegségek gyógyítása, illetve az orvosi technikák hatékonyságának a növelése. Magyarországon is debütált az a robot, ami ugyan szakértő felügyelete mellett, de képes agyműtéteket végrehajtani, illetve Japánban már ember-állat hibridkísérleteket is végeznek.

Érzékelő protézisek

A protézisek terén is sok előrelépés történt. Olyan giroszkóposan működtetett robotvégtagokat hoztak létre, amelyek képesek érzékelni helyzetüket háromdimenziós térben.

Ezen felül bionikus bőröket és idegi implantátumokat fejlesztettek ki, amelyek illeszkednek az idegrendszerhez. Az áttörés lehetővé teszi, hogy a felhasználó olyan visszajelzést kapjon a protézisektől, mint egy normál végtagnál.

Robotok az orvostudományban

Nagyon ígéretes, bár viszonylag új típusú orvosi robotok a mikrobotok. Munkájuk alapja a közel mikroszkopikus mechanikai részecskék felhasználásával a gyógyszer eljuttatása a test egy meghatározott pontjára. Felhasználható a tumor célzott kezelésénél, illetve a terápiás gyógyszerek mellékhatásainak csökkentésére.

A ROSA műtőrobot agyműtétek végzésére képes. Előzetesen betáplálják különféle koponyabeavatkozások tervezeteit, a páciens pontos anatómiáját, a műszerek elhelyezését. A készülék számos műtéti beavatkozással segíti a sebészt, például biopsziákat végez, elektródákat implantál funkcionális eljárásokhoz, ami többek között a Parkinson-kóros betegek remegését enyhíti. A műtét idejét csökkenti, és az elektródákat sokkal pontosabban tudja behelyezni, mint az orvosok. Magyarországon is bemutatták a gépet, sőt már sikeresen műtöttek vele, jelenleg az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben használják.

Klónozás helyzete

Az első sikeres emlősklónozást 1996-ban hajtották végre, amikor egy Dolly nevű bárányt hoztak létre mesterséges módon. 2018-ban, Zhong Zhong és Hua Hua, a hosszúfarkú makákók lettek a világ első klónozással létrehozott emberszabásúi. Orvostudományi mérföldkőnek számítanak, mivel így genetikailag egységes majompopulációkat hozhatnak létre, amelyek felgyorsíthatják a betegségek, például a Parkinson-, az Alzheimer-kór és a rák kezelését. Igaz erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető dolog, ha állatkísérletekhez gyártanak alanyokat. Innen már az emberi klónozás csak egy karnyújtásnyira van, itt még több etikai probléma merül fel, mint az állatok esetében, jelenleg az ember klónozása nem engedélyezett sehol. 

A módszer lehetővé tenné a tudósok számára, hogy kifejlesszék a majmokban az emberi betegséghez kapcsolódó géneket, majd ellenőrizzék, hogyan változtatja meg az állatok biológiáját. Felgyorsíthatja a betegségek hátterében álló, rosszul működő gének feltárását, valamint gyógyításuk módját.

Hibridkutatások

Egy japán őssejtkutató csoport emberi sejteket tartalmazó állati embriók létrehozására kapott engedélyt. Hiromitsu Nakauchi, aki a Tokiói Egyetemen és a kaliforniai Stanford Egyetemen vezeti csapatait, azt tervezi, hogy emberi sejteket egér- és patkányembriókban szaporít, majd ezeket az embriókat más állatokba ülteti át. Nakauchi végső célja, hogy az állatokban olyan emberi sejtekből származó szerveket állítson elő, amelyeket végül emberekbe lehet átültetni.

Egyes bioetikusok aggódásukat fejezték azzal kapcsolatosan, hogy a beültetett emberi sejtek eljuthatnak a fejlődő állat agyába, és potenciálisan befolyásolhatják a viselkedését. 

Magyar orvosok, akiknek köszönhet a világ

Akár a gyermekgyógyításban, akár az anatómiában vagy a betegségek és gyógyszerek felfedezésében is jelentős szerepet kapott néhány magyar orvos az elmúlt pár évszázad során, akikre méltán lehetünk büszkék.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• orvostudomány
• kísérlet
• génmódosítás
• hibrid
• egészség
• műtét
• robot
• klónozás
• Életmód