Így zajlik le a menopauza a szervezetben: részletesen kifejtették a szakértők

A nemi hormonok serdülőkorban kezdik el kifejteni hatásukat a petefészekre, ahol egy hullámzó folyamatnak köszönhetően alakul ki az úgynevezett menstruációs ciklus. Ez a körforgás a nők nagyjából ötvenéves koráig tart, amikor minden megváltozik, mivel a tüszők mennyisége csökkenni kezd, és a hormonháztartásban ingadozás mutatkozik. Bizonyos betegségekben ez az időpont korábban is bekövetkezhet.

A női nemi ciklus hormonális szabályozása a köztiagy/hipotalamusz irányítása alatt áll. A hipotalamusz az agyalapi miriggyel közösen irányítja a szervezet összes endokrin tevékenységét, beleértve a petefészket is.

A női nemi hormonok változása

A hipofízis parancsot ad az agyalapi mirigynek két hormon termelésére: ezek az FSH (follikulus stimuláló hormon) és az LH (luteinizáló hormon), amelyek hatással vannak a petefészkekre. A ciklus kezdetén az FSH szabadul fel, ami a petefészekben tüszőérést indít el, és ezzel párhuzamosan elindul az ösztrogéntermelés is.

Az ösztrogén a méhnyálkahártya megvastagodását segíti elő, hogy előkészítse a megtermékenyített petesejt beágyazódását. A ciklus közepén az agyalapi mirigy jelt ad nagy mennyiségű LH kiválasztásra. Ennek hatására a tüsző felszakad, és a petesejtek elindulnak a petevezetékben a méh irányába. A visszamaradt tüsző sárgatestté alakul, és elkezdi termelni a sárgatesthormont, a progeszteront.

Ezzel megkezdődik a ciklus 2. fele, amikor is a méhnyálkahártya felkészül a megtermékenyített petesejt beágyazódására. Ha elmarad a megtermékenyülés, a sárgatest a 10-12 nap után visszafejlődik, az ösztrogén, a progeszteronszint csökken, és bekövetkezik a menstruáció, amikor is vérzés kíséretében a méhnyálkahártya leválik és távozik.

Ha a petefészkekben az idő előrehaladtával kevesebb tüsző érhető el, akkor az ösztrogén és progeszteron elveszítik fő forrásukat, és a női hormonszint csökkenni kezd. 

A peteérés nélküli ciklusnál nincs sárgatest, és ennek köszönhetően progeszteron sem termelődik. A ciklus elkezd rendszertelenné válni, változik a menstruáció hossza, intenzitása, és egyre gyakrabban marad ki a vérzés.

Az ösztrogénképződésre nem a folyamatos csökkenés, hanem az ingadozás jellemző. A menopauza (MP) biztos jele a magas FSH-szint. A tüszők már nem ugyanúgy reagálnak az FSH-ra, mint korábban, ekkor megy a visszacsatolás az agyalapi mirigy felé, ami még nagyobb mennyiségű - a normál érték hússzorosa - FSH-kibocsátást indít, hogy még egy tüszőt kicsalogasson a petefészekből. Ez ugyan eredményezhet még peteérést, és ezzel együtt egy gyors ösztrogén- és progeszteronszint emelkedést, de ezek a hormonszintek ugyanilyen gyorsan leesnek.

Végezetül az egész folyamat leáll, a még meglévő tüszők már sosem érnek be. Ez a hormonhullámvasút addig tart, míg a szervezet meg nem találja a maga új egyensúlyát, és tartósan alacsony szintre csökken az ösztrogén. A rendszertelen ciklus fázisa és a hormonális változás kezdete, ez maga a menopauza kezdete, amit perimenopauzának hívunk.

Ösztrogén

Az ösztrogén nem kizárólag egyetlen, hanem három hasonló kémiai szerkezetű szteroid hormon összefoglaló neve. Ezek a hormonok nemcsak a nemiségért felelősek, hanem több más szervrendszer működésében is szerepet játszanak. 

A koleszterinszint szabályozásában vesz részt a májban, ezzel együtt a szív- és érrendszert is védi. Az emlők növekedését befolyásolja, a petefészekben segíti a tüszők növekedését, a méh nyálkahártya falát felkészíti a megtermékenyített petesejt beágyazódására. A csontok egészségéért is felel, továbbá hatással van a memóriánkra, a libidóra és az érzelmi stabilitásra egyaránt.

A menopauza kialakulása a felnőtt élet egy meghatározott szakasza, amelyre fel kell készülni, és érdemes ehhez szakember segítségét kérni.

Hőhullám

A menopauzában sok élettani folyamatban történik változás, de az egyik legjellemzőbb a hőhullám, illetve az éjszakai izzadás, melyeket vazomotorikus menopauzatüneteknek (vazomotorikus menopauzaszimptóma: VMS) hívunk.

Sokan úgy gondolják, hogy ez csupán egy szubjektív dolog a nők életében, de mérhető változások is kimutathatók a folyamat közben. A VMS külső jelei általában: kipirulás, izzadás; belső tünetek: testhőmérséklet emelkedése. 

A hőhullám időtartama is változó, lehet pár perc (általában 5 perc) alatt lejátszódó, de lehet elhúzódó, akár 15 percen túl tartó jelenség is.

Az egész folyamat hátterében a szervezet hőszabályozásának zavara áll. Létezik egy úgynevezett 0 zónája a szervezetnek, ami 0,4°C körüli hőmérséklet-változást jelent, ennek magyarázata, hogy ha a testhőmérséklet csak 0,4 egységgel csökken vagy növekszik, akkor nem jelentkezik semmilyen kellemetlen tünet. VMS esetén ebben a rendszerben zavar keletkezik, a hőhullám pedig azért lép fel, mert a hőszabályozó központ nem tudja ellátni a feladatát.

Akár természetes úton, akár műtétet követően jut valaki menopauzába, az ösztrogénhiány mindenképpen kimutatható a háttérben, de fontos megemlíteni, hogy az egész folyamatban az alacsony hormonszint csak egy a hőszabályozást befolyásoló tényezők között. Ez a magyarázata annak, hogy a jelenség nem feltétlenül kíséri végig idősödő napjainkat, hanem lassan eltűnik.

Premenopauzában, egy-két évvel az MP előtt már jelen lehet, és az MP után több évig, akár hat-nyolc évig is eltart, míg végül a szervezet újraszabályozza magát, az alacsony hormonszinttel együtt.

8 isteni fogás, ami változókorban erősen javasolt

A menopauza idején fellépő tünetek enyhítésében az étrendnek is szerepe van.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• menopauza
• hormon
• egészség
• változás
• változókor
• tünetek és betegségek
• hőhullám
• Életmód