Tévhit, hogy félni kell a margarintól: honnan tudhatod, hogy nem káros, amit megveszel?

A margarin kapcsán több aggodalom is felmerülhet a tudatosságra törekvő vásárlókban: van, aki a termékek transzzsírsav-tartalmától fél, más egyenesen műanyagnak tartja. A ma kapható krémek többségétől azonban egyáltalán nem kell félni.

Bár jellemzően a növényi eredetű táplálkozás részeként gondol rá az ember, a magyar jogszabályok, illetve az Európai Unió 1994. évi előírásainak értelmében a margarin növényi és/vagy állati zsírokból nyert termék is lehet, amelynek zsírtartalma 80 és 90% közé esik.

Tételesen megnéztük a csomagoláson feltüntetett összetevőket, hogy kiderüljön, melyik hozzávaló miért szükséges a termékekbe, és mire figyeljen a vásárló, ha biztonságos árut vinne haza a boltból.

Növényi olajok

A margarinok alapja túlnyomórészt a növényi olaj, sokszor repce-, napraforgó-, pálmaolaj szerepel az összetevők listájában. Bár sokáig hidrogénezett növényi olajok adták a kenhető állagát, ma már a szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú zsírok, így a kókusz- vagy a pálmazsír biztosítják ezt. 

A csomagoláson minden esetben feltüntetik, ha hidrogénezett növényi olajat tartalmaz egy margarin, vajkészítmény vagy más áru. A hidrogénezett olajok veszélyességét az jelenti, hogy az előállításuk során egészségre káros transzzsírsavak keletkeznek. Magyarországon egyébként a jelenlegi szabályok alapján csak 100 grammonként maximum 2 gramm transzzsírsav engedélyezett az élelmiszerekben, ami még nem káros az egészségre nézve.

Sajnos azonban semmi sem fekete és fehér: a hidrogénezés kiváltása miatt a margarinokban csaknem megkerülhetetlen összetevő ma a pálmazsír, melynek ugyancsak nincs jó híre a tudatos életmódra törekvőknél. Az egészségre gyakorolt hatása mellett sokan környezeti megfontolásból is kerülik az anyagot.

Emulgeálószerek

Mivel az olajokhoz víz is kerül, elegyedésükhöz emulgeálószerre van szükség. Az erre használt adalékanyagok a margarin vízmegkötő képességét növelik meg. Gyakran feltűnik a csomagoláson a szója- vagy napraforgólecitin, a zsírsavak mono- és digliceridjei vagy a poliglicerin-poliricinoleát. A lecitinek azt biztosítják a margarinban, hogy a víz és a zsír ne váljon szét, így ezeknek köszönhető az is, hogy a serpenyőben nem fröcsög. 

Étkezési savak és tejsavópor

A margarinok összetevői listáján rendre feltüntetik az étkezési savakat, különösen a citromsav jellemző, mely az élelmiszeripar gyakran használt savanyítószere. Egy penészgomba segítségével állítják elő, ezért a penészallergiások érzékenyek lehetnek rá. Erős sav, de veszélytelen, így mennyiségi korlát nélkül használható ételekben, italokban.

A laktózérzékenyek sem feltétlenül fogyaszthatnak margarint, kivéve, ha kifejezetten feltüntetik a tejcukormentességet. A legtöbb jó minőségű termékbe is kerül tejpor, írópor vagy tejsavópor, utóbbi a sajtgyártás melléktermékeként ismert, édeskés ízű tejsavó porított változata, és mindegyik nagyon magas laktóztatalmú.

Ízanyagok, tartósítószerek, színanyagok

A megfelelő íz eléréséhez egyébként ezen felül sót tesznek a termékbe, illetve aromákat. Sok terméken a sótartalom arányát is feltüntetik, ami megkönnyíti az egészségügyi diétázók helyzetét is. Az aromák között gyakori a diacetil nevű vajaroma, amelyet a csomagolt pattogatott kukoricák gyártásánál is használnak. Bár a fogyasztása veszélytelen, előállítása fokozott óvatosságot igényel, mivel belélegezve súlyos tüdőbetegséget okoz.

Tartósítószerek között gyakran használt a kálium-szorbát, amely gátolja a penészedést. Nem számít veszélyesnek, a szervezetbe kerülve egyszerűen szén-dioxidra és vízre bomlik. A szorbinsavat ugyanígy használják, és mindegyiket kémiai úton állítják elő. 

A csomagoláson a kalcium-dinátrium-EDTA nevű mesterséges antioxidánst tüntetik még fel olykor, amely többek között megakadályozza a szín- és ízváltozást is. Hosszú távon és nagy dózisban a vas kiürüléséhez vezetne, de ez margarinok esetében nem jelent valós veszélyt.

A színezékek közül a sárga szín erősítéséhez használt karotinok a legjellemzőbbek, melyet szintetikusan vagy mikroorganizmusok segítségével állítanak elő. Emellett előfordul az is, hogy mesterséges vitaminokkal dúsítják a kenhető krémeket, így gyakran D-, E- vagy A-vitaminok is kerülnek bele. A csomagoláson ezeket is egytől egyig kötelező feltüntetni, ezek végigböngészésével meggyőződhetsz a biztonságosságról, és a fenti szempontok figyelembevételével dönthetsz a margarinok fogyasztása vagy elhagyása mellett.

Feldolgozott hús: veszélyes szendvicsfeltét

A szalámik, felvágottak népszerűek a szendvicsekben, pedig számos megfontolandó érv szól ellenük.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• margarin
• tévhit
• egészséges étkezés
• adalékanyag
• veszélyes adalékanyag
• vaj
• növényi olaj
• Életmód