Nem egyenlő a rossz hangulattal: a major depresszió tüneteit komolyan kell venni
A major depresszió súlyos betegség, ami az élet számtalan területére hatással van.

zavar-no-ablak
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Ahogy a vékony testalkat nem egyenlő az anorexiával, úgy a rosszkedv sem egyenlő a depresszióval, noha sokan máig nincsenek egészen tisztában a betegség súlyosságával. 

Míg a szomorúság az emberi lét természetes része, és egy gyászfolyamat, egy veszteség vagy egy rossz hír esetén el is húzódhat, a súlyos depressziós zavar (MDD, major depressive disorder), más néven klinikai vagy major depresszió nemcsak a hangulatot és a viselkedést befolyásolja, de a test fizikai működését is, így hatással van az agyműködésre, az alvásra vagy éppen az étvágyra is. Kezelendő, ám az esetek egy részében mégsem kezelt betegség.

A major depresszió tünetei

A depressziós zavar diagnózisát pszichiáter tudja megadni, miután tüzetesen felmérte a beteg fizikai tüneteit, viselkedését, mentális állapotát. A tünetek fontos kritériuma, hogy legalább két hét óta fennállnak, és a korábbi állapottól eltérnek. A betegségek közös pontja a hangulat tartós romlása, az örömérzet és az érdeklődés teljes elvesztése.

A betegség akkor állhat fenn nagyobb eséllyel, ha a jellemző szimptómák közül legalább öt tapasztalható volt a páciens esetében minimum két héten át.

  • Szomorúságot, ingerlékenységet érez a nap nagy részében, szinte kivétel nélkül mindennap.
  • Elveszti az érdeklődését valaha kedvelt, élvezett dolgok iránt.
  • Hirtelen és indokolatlanul lefogy vagy meghízik, az étvágya a korábbiakhoz képest gyökeresen megváltozik.
  • Nehezen tud elaludni, és úgy érzi, több alvásra lenne szüksége, mint máskor.
  • Szokatlanul fáradt, hiányzik minden energiája.
  • Gyakran érez hosszan tartó nyugtalanságot.
  • Értéktelennek érzi magát, vagy bűntudata van, sokszor olyan dolgok miatt is, amelyek nem indokolják az érzést. 
  • Nehezen koncentrál, gondolkozik és hoz döntéseket. 
  • Gondolt arra, hogy ártson magának, vagy kimondottan az öngyilkosságra is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Érdekesség, hogy ha egy PET-CT-felvételen hasonlítjuk össze a major depressziós és egy egészséges ember agyi aktivitását, a különbség egyértelműen látható laikusok számára is. A depresszió során az érdeklődés és az öröm teljes hiánya jellemző, a lehangoltság tartósan fennáll, befolyásolva az élet többi területét is. 

A depresszió nem jellemhiba, hanem betegség! Ez a PET-CT felvétel megmutatja a fokozott aktivitást egy nem depressziós...

Közzétette: Tudományos mémek – 2017. március 4., szombat

A major depresszió pontos oka nem ismert, de azt megfigyelték, hogy egyes tényezők növelhetik kialakulásának kockázatát, illetve a betegség súlyosságát. Ilyen a genetika mellett a stressz és a hormonrendszer rendellenes működése is, mely hatással lehet az agy kémiájára és a hangulati stabilitásra. Növeli a kockázatot az alkohol- és drogfogyasztás, az egyes háttérbetegségek, mint a pajzsmirigy-alulműködés, a különféle gyógyszerek, így a szteroidok hosszan tartó szedése, de a pszichológiai traumatizáltság, akár a gyermekkori abúzus is.

A depresszió kezelési módjai

A betegségnek többféle kezelési módja létezik, a legtöbbször gyógyszert - a problémától függő hatásmechanizmusú, speciális antidepresszánsokat - vagy pszichoterápiát, illetve a kettő kombinációját írják elő a páciens számára. Fontos szerepe van a beszélgetésen alapuló terápiának, mely segít többek közt alkalmazkodni egy adott válsághelyzethez, a negatív berögződéseket pozitívra változtatni, javítani a kommunikációs készségeket, az önbecsülést, visszanyerni az irányítást az ember saját élete fölött. Ugyancsak hatásos lehet a csoportos kognitív viselkedésterápia vagy az interperszonális pszichoterápia is. Súlyos stádiumban a betegnek kórházi ellátást is szükséges lehet kapnia. 

Az életmódbeli változások is nélkülözhetetlenek a kezelés sikerességéhez: ilyen a rendszeres testmozgás, az elegendő alvásmennyiség, a megfelelő, B-vitaminokban, omega-3 zsírsavakban bővelkedő étrend és az alkoholfogyasztás kerülése is.

A betegség gyakran más mentális zavarokkal, szorongással, kényszerességgel, pánikbetegséggel, fóbiákkal, táplálkozási rendellenességekkel együtt lép fel, amelyek ugyancsak kezelésre szorulnak.

Fiatalkorban is jelentkezhet a demencia

A szellemi hanyatlással járó demenciára elsősorban időskori panaszként tekintenek az emberek, és többnyire csakugyan 65 év fölött nő meg a betegség rizikója, léteznek viszont olyan típusai, melyek súlyos tünetei akár harminc-negyven éves korban is jelentkezhetnek.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük