65 év felett gyakori, de évekbe telhet, mire feltűnik: kezelés nélkül tovább romlik a halláskárosodás

A válaszadók többsége egyetért abban, hogy a halláskárosodás kedvezőtlenül hat az ember szellemi állapotára, azonban csak a megkérdezettek 10%-a jár évente megelőző hallásvizsgálatra - derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából, amelyet a Fül-orr-gégeközpont megbízásából készített. 

A halláskárosodás nem csak időskori probléma, több tényező is növelheti az esélyét annak, hogy akár 25 éves kor előtt bekövetkezzen. A szűrővizsgálatok segítenek, hogy még időben diagnosztizálják a hallójáratokban végbemenő elváltozásokat.

A fiatalok körében is egyre gyakoribb a hallásromlás

A WHO 2018-as felmérése alapján a halláskárosodás a népesség 6,1%-át érinti, becsléseik szerint ez az arány 2050-re megduplázódhat. A korral járó, időskori hallásromlás mellett a fejlődő országokban főként az orvosi ellátás hiánya, az iparilag fejlett országokban pedig a környezeti zajártalom miatt a fiatalabb korosztály körében is gyakoribb a halláscsökkenés.

A munkahelyi zajártalmak mellett ebben döntő szerepet játszik a fül- és fejhallgatók elterjedése. Ha 85 dB-nél hangosabban szól a zene, akár napi fél óra is elég ahhoz, hogy idővel romoljon a hallásunk.

Az időskori halláskárosodás

Az életkorral együtt növekszik a halláskárosodással küzdők aránya. Az 500 fős, országos reprezentatív mintán 2020. augusztus 19-27 között készült online kérdőíves adatfelvétel alapján a válaszadók közt a hallássérülésben személyesen érintettek aránya 14%. A 18 év felettiek között 3%, a 35 év felettieknél 6%, az 50 év felettieknél 15%, a 65 felettieknél pedig 36%. 

Évekig is húzódhat a diagnózis

Akár sok év is eltelhet anélkül, hogy a halláskárosodott tudatában lenne állapotának. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy a családtag egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti, vagy félreérti, amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá. 

Hallás-szűrővizsgálat

Már az enyhe halláscsökkenés is kimutatható szűrővizsgálattal. A Fül-orr-gégeközpont megbízásából készült kutatásban mindössze a megkérdezettek 10%-a állította, hogy évente rendszeresen részt vesz megelőző hallásvizsgálaton.

A halláskárosodásban nem érintettek többsége azonban nyitott lenne egy rendszeres hallásvizsgálatra. Éves rendszerességgel 50%, további 23% csak ennél ritkábban. 

Kezelés nélkül fokozódik a hallásromlás

Halláscsökkenés esetén általában előbb romlik a háttérzajban a beszédértés, majd bizonyos hangszínű emberek beszéde válik kevésbé érthetővé. A páciens hallja, hogy beszélnek, csak nem érti jól. Idővel nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Nagyfokú halláscsökkenés esetén pedig már a családon belüli kommunikáció is rendkívül megerőltető. 

Magány, depresszió és demencia

A Szinapszis Kft. felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek többsége - a 35-49 éves korosztály 51%-a - tisztában van a halláskárosodás pszichoszociális hatásaival, tudja, hogy a halláskárosodásnak lehet hatása az ember szellemi állapotára. A fiatalabbak ismeretei azonban alaposabbak, mint az idősebbeké, ez az arány ugyanis mindössze 35% a 65 év felettiek körében. A témával kapcsolatos vizsgálatok egyetértenek abban, hogy a halláskárosodás rontja az életminőséget, gyakori következményei a magány és a társadalmi elszigeteltség. Ez hosszú távon depresszióhoz vezethet, megnöveli a demencia kockázatát az érintettek körében.

A kedvezőtlen következmények miatt fontos lenne, hogy a halláscsökkenést időben felismerjék és kezeltessék. A megkérdezettek többsége, 61% tisztában van vele, hogy a hallókészülék nem rontja tovább a hallást, azonban 11% elképzelhetőnek tartja, a válaszadók 28%-ának pedig nincsenek ilyen irányú ismeretei. A halláskárosodással kapcsolatos, hiteles információk terjesztése, a tévhitek eloszlatása ezért nagyon fontos. 

Újra teljes élet hallókészülékkel 

Ha úgy érezzük, hogy gond van a hallásunkkal vagy beszédértésünkkel, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Hallókészüléket választani fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, hallásvizsgálat és beszédértés-vizsgálat elvégzése után, az audiológus orvos javaslata alapján lehetséges és javasolt.

A mai modern, digitális készülékek nemcsak külsejükben, de tudásukban is lényegesen többet nyújtanak elődeiknél, a természetes hallás érzetét keltik. Beállításukkal nemcsak a könnyebb otthoni kommunikációt, telefonálást, de például a színházi és zenei élményeket is visszakaphatják a páciensek. A megfelelő készülék kiválasztásával jelentősen javulhat az életminőség.

Szabad-e pálcikával pucolni a gyerek fülét? A gondatlan tisztítás bajt is csinálhat

A tisztálkodásnak alapvető része a fül tisztán tartása is, de ne feledjük, hogy a fül érzékeny, sérülékeny szerv, ezért nem mindegy, hogyan és miként tisztítjuk azt meg.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• hallás károsodás
• szűrővizsgálat
• megelőzés
• tünetek és betegségek
• egészség
• Életmód