Mi áll a fülcsengés hátterében? Több betegség is kiváltó ok lehet

A fülcsengés bárkivel előfordulhat, ám az esetek túlnyomó többségében a jelenség megmarad egyszerű kellemetlenség szintjén. A gyakoriságról, az intenzivitásról vagy a csengés időtartamáról azonban a háttérben álló okokra is lehet következtetni.

A fülcsengésként érzékelt magas hang nem mindenkinél egyforma: előfordulhat, hogy csengő, máskor sípoló vagy sziszegő, zümmögő, zúgó, suhogó hang formájában jelenik meg. Sokakat érint ugyan, de súlyos, kezelésre szoruló eset csak ritkán fordul elő.

A fülcsengés okai

A szaknyelven tinnitusznak is nevezett fülcsengés okai rendkívül szerteágazók lehetnek. A jelenségért közvetlenül a belső fülben található szőrsejtek sérülése a felelős. A fülben ugyanis több ezer apró szőrsejt található, amelyek a fülkagyló által begyűjtött és a dobhártyát megrezegtető hangokat alakítják elektromos jelekké, amelyek a hallóidegek közvetítésével az agyba jutnak. 

Ha ezek a szőrsejtek megsérülnek, akkor az alattuk levő neuronok hamis jelet küldenek az agynak egy olyan bejövő hangról, amely valójában nem is létezik.

Mitől sérülnek meg a szőrsejtek?

A sérülés leggyakoribb oka, ha az ember hosszú ideig 70 decibel fölötti zajnak van kitéve hallásvédelem nélkül - ez akár egy nagyon hangos tévé, egy porszívó, de egy koncert is lehet. Az esetek 90%-ában ez a probléma váltja ki a hangot, és a hang megszűnését követően viszonylag hamar meg is kezdődik a szőrsejtek regenerálódása.

Előfordul, hogy a fül fertőzései okozzák a problémát, esetleg egy hallójárat- vagy középfülgyulladás, amelyet erős fülfájás is kísér. A gyulladás egy megfázásos vagy vírusos betegség szövődménye is lehet, a probléma a betegség kezelésével, esetenként antibiotikumos kúrával orvosolható. A fülcsatorna elzáródása is vezethet fülcsengéshez, ezt pedig akár a túl sok fülzsír is kiválthatja.

Más betegségek a fülzúgás hátterében

A fülcsengés nem kizárólag fület érintő problémákhoz köthető, de akár keringési zavarok, cukorbetegség okozta anyagcsere-problémák vagy neurológiai betegségek tünete is lehet. A fejsérülések, a magas vérnyomás vagy az intenzív stressz ugyancsak kiválthatja a feltűnő panaszt.

A fülcsengés hátterében ritkán egy Méniére-kórnak is nevezett betegség áll, amely az egyensúly-érzékelésért felelős idegek zavarából ered, és hirtelen rohamokban jelentkező szédüléssel, hányingerrel, fájdalommal, izzadással és halláscsökkenéssel is társulhat.

A fülcsengés és a fülkárosodás esetenként ototoxikus gyógyszerek szedése következtében is kialakulhat: akár az aszpirin, aminoglikozid antibiotikumok, kinint tartalmazó, illetve antivirális szerek és a daganatgyógyszerek mellékhatásaként is előfordulhat.

A fülcsengést a kiváltó okok kezelésével lehet a leghatékonyabban, tartósan megszüntetni. Egyes esetekben hallókészüléket, illetve speciális zajgenerátor-készülékeket is javasolnak, melyek zajfrekvenciát sugározva nyomják el a zúgást. Ha mellékhatás okozza, a gyógyszer elhagyása, a hatóanyag lecserélése gyorsan segít. A túl hangos zaj okozta panaszokat pedig jobb megelőzni, például a munka közben érkező erős hanghatások ellen védeni a fület.

Tévhitek az alvásról

Az alvásról több információ kering a köztudatban, amely nem igaz. Tudod, valójában mennyi alvás kell a szervezetnek? És vajon bepótolható az egész heti alvásadag hétvégén?

(Képek: Getty Images Hungary)

• fülzúgás
• fül orr gégészet
• fertőzés
• hallás károsodás
• egyensúly
• tünetek és betegségek
• Életmód