5 gyógyszer, ami álmatlanságot okozhat, pedig sokan nem is tudják

Az álmatlanság, a felületes alvás, az éjszakai megébredések hátterében leggyakrabban a nem megfelelő elalvási körülmények, a stressz, az egészségkárosító szokások, valamint a nap végén elfogyasztott ételek és italok állnak. Az ok azonban olykor a gyógyszeres dobozban keresendő.

A gyógyszerek mellékhatásait a gyakoritól az egészen ritkáig minden esetben feltüntetik a betegtájékoztatókban, amelyet sokan egyáltalán nem olvasnak el. Amíg a készítmény megfelelően hat az adott panaszra, talán a páciensnek eszébe sem jut megkérdőjelezni egyoldalú pozitív hatását, noha esetenként megnövelhetik más problémák, akár az alvászavarok kockázatát is.

Alfa-blokkolók vérnyomáscsökkentésre

A magasvérnyomás-betegség esetén felírt alfa-blokkolók az erek tágítására alkalmasak: az érfalban található alfa- és béta-receptorokat akadályozzák abban, hogy megkössék az adrenalin és a noradrenalin hormonokat, ennek révén a vér megfelelő áramlása biztosított marad.

Az alfa-blokkolók esetenként a csökkent REM-alváshoz is hozzájárulhatnak, főként idősebb korban - fejtette ki az AARP cikkében dr. Armon B. Neel geriátriai farmakológus. Ha a panaszokat a nem megfelelő készítmény okozza, az orvos azok kiváltására benzotiazepin kalciumcsatorna-blokkoló szert is felírhat. Amennyiben a gyógyszer szedését nem vérnyomásprobléma, hanem például prosztatamegnagyobbodás miatt rendelik el, úgynevezett 5-alfa-reduktázgátlóval is kiválthatják.

Béta-blokkolók

A béta-blokkolókat ugyancsak magas vérnyomás esetén vetik be legtöbbször, esetleg szívritmuszavar, migrén, érrendszeri betegségek kezelésére. A gyógyszerek a vérnyomást és a pulzust csökkentik az adrenalinhormon blokkolásával, de előfordul, hogy a beteg idővel alvászavarokra, éjszakai megébredésre panaszkodik, amit a melatonin hormon nem megfelelő termelődése, ezzel együtt a cirkadián ritmus felborulása is okozhat.

A megoldás olykor lehet a váltás benzotiazepin kalciumcsatorna-blokkolókra, de az esti melatoninpótlás is segítséget jelenthet. A Sleep folyóiratban megjelenő tanulmány szerint a hormonkészítmény szedése nyugodtabb éjszakát, pihentetőbb és hosszabb alvást eredményezhet a béta-blokkolók szedése mellett is.

Kortikoszteroid gyulladáscsökkentők

A kortikoszteroid készítményeket gyulladásos eredetű megbetegedések akut fázisaiban írják elő, így nem igazán kerülhetők el többek között egyes autoimmun eredetű betegségek, reumás ízületi gyulladás, lupusz vagy köszvény esetén sem. Az alvást akadályozó hatása abban rejlik, hogy a tartós kúra a mellékvese kimerülését okozhatja, hasonlóan a krónikus stresszhez. Esetenként a nap elejére időzített gyógyszerszedés segíthet a panaszok enyhítésében, ám ezt előzetesen feltétlenül az orvossal kell egyeztetni.

SSRI antidepresszánsok

A szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókat, azaz az SSRI-ket depresszió, krónikus szorongás esetén írják fel a leggyakrabban antidepresszánsként. A szer kimondottan a szerotonin neurotranszmitter felvételétéért felelős fehérjéket gátolja az agyban, hosszú távon így csökkentve a panaszokat.

Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az SSRI-k az esetek kis részében hozzájárulhatnak az éjszakai álmatlansághoz, enyhe remegéshez, izgatottsághoz is. Mivel ez tovább súlyosbíthatja a depresszió tüneteit, a kezelőorvos véleményét kell kikérni a másik gyógyszerre - például az úgynevezett noradrenalin újrafelvétel-gátlókra, SNRI-készítményre - történő áttérésről. A kezelés sikerességéhez a kognitív viselkedésterápia és az életmódváltás is hozzájárulhat, legalább kiegészítésképpen.

ACE-gátlók szívbetegségre

Az angiotenzin-konvertáló enzim, vagyis az ACE gátlására kifejlesztett gyógyszereket magas vérnyomás, szívelégtelenség esetén is alkalmazzák, amikor a cél az erek tágítása és az érszűkületért is felelős angiotenzin II hormon termelésének akadályozása. 

Az ACE gátlásával megnövekszik a testben a bradikinin nevű peptid szintje, amely az erek tágulásához járul hozzá. Ez az anyag a kutatások szerint olykor a köhögést is felerősítheti, de a készítmény mellékhatásként néha a vér káliumszintjének emelkedését, hasmenést vagy lábgörcsöket okozhat, amelynek mindegyike rontja az éjszakai nyugalmat. A panaszok felmerülése esetén más hatóanyagú gyógyszert írhat elő a szakorvos.

Alvászavart okozó vacsorák

Az alvás minőségére az étkezés is hatással van. Míg egyes ételek és italok, mint a tej, a dió vagy a csicseriborsó bizonyítottan segítenek álomba szenderülni, mások lehetetlenné teszik a gyors és mély alvást. Nem ajánlott közvetlenül lefekvés előtt belakmározni belőlük.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• álmatlanság
• alvászavar
• gyógyszer
• mellékhatás
• vérnyomáscsökkentő
• vérnyomásgyógyszer
• szteroid
• gyulladáscsökkentő
• depresszió
• szorongás
• Életmód