Ghrelin és társai: melyik hormon nehezíti leginkább a fogyást?

A súlyvesztést sok egyéb tényező mellett a hormonok is befolyásolják. Meghatározott szerepük van a folyamatban, és szükség van az egyensúlyukra ahhoz, hogy a diétázó megszabadulhasson felesleges zsírpárnáitól. De melyik hormon nehezíti leginkább a fogyást? Természetesen nem arról van szó, hogy azok a piszok hormonok szándékosan akadályozzák a súlyvesztést, inkább arról, hogy a korábbi életmód, bizony, hatással volt ezeknek az anyagoknak a termelésére és az egyensúlyuk felborulására.

A legfontosabb, hogy kellő figyelmet fordíts egészségi állapotodra, és ne habozz endokrinológus, belgyógyász, diabetológus vagy hormonspecialista orvos segítségét kérni. Hiszen az optimális testsúly eléréséhez mindenekelőtt időben észlelni és kezelni kell a hormonális problémákat.

Ghrelin és leptin

A ghrelin a gyomorban termelődő hormonok egyike: fő funkciója az éhségérzet kiváltása és az energia zsírszövetben való raktározása. Koplalás vagy étkezéskihagyás esetén a ghrelin folyamatosan üzenetet küld az agynak, és az evés megkezdése után is kell neki legalább 15-20 perc, mire az agyhoz eljut a jóllakottságérzés, a hormon termelődése pedig fokozatosan leáll. 

Ezért van az, hogy, ha egész nap nem eszel, nap végére a sóvárgás óriási lesz, nekiesel a hűtőnek, és rövid időn belül a többszörösét elfogyasztod a szükséges mennyiségnek. Korábbi cikkünkben részletesebben leírtuk, hogyan tarthatod kordában az étvágyad, és teheted tartóssá a fogyókúra eredményét.

A leptin, melyet jóllakottsághormonnak is neveznek, szintén kulcsszereplő a történetben. Túlsúlyos embereknél gyakori, hogy hiába termel sokat a szervezetük, mégsem reagálnak megfelelően, mert rezisztenssé váltak rá. Ez megnehezíti a fogyást, de a probléma orvosolható.

A túlsúlyos és elhízott szervezetben bőven van annyi zsír, hogy a leptin azt jelezze, a raktárak megteltek.  A hormon magas szintje miatt azonban az agy mégis annyi táplálék fogyasztására ad ki utasítást, mint éhező üzemmódban, amikor a testnek minél több vésztartalék kell. 

Ezzel párhuzamosan az agy az energiafelhasználást is korlátozza, és fáradtságérzettel akadályozza, hogy a szervezet egyszerre túl sokat mozogjon, így extra energiát égessen. A leptinrezisztencia jellemzően a divatdiéták velejárója, melyek hosszútávon nem hoznak tartós eredményt, csupán jojó-effektust. Ezt az állapotot és az elhízást csak tudatos odafigyeléssel lehet visszafordítani. Korábbi cikkünkben erről bővebben olvashatsz.

Pajzsmirigyhormonok 

A pajzsmirigy nagyon érzékenyen reagál a környezeti változásokra, helytelen működése pedig az egész testre kihat. A pajzsmirigy működhet alul és felül is. Előbbit okozhatják autoimmun betegségek is, ezért mindenképp orvosi kivizsgálást igényel. Az orvos a pontos állapotot a TSH, T3, T4 és az anti-TPO értékéből tudja megállapítani.

A pajzsmirigy esetében a szerv alulműködése okoz hízást: ennek jellegzetes kísérő tünete, hogy megfelelő étrend és mozgás mellett is hízik a beteg, de extrém fáradtságérzet, száraz bőr, hajhullás, gyenge körmök, izomgörcsök, ízületi fájdalmak, hideg kéz, hideg láb, nehéz fogyás, alvászavar, depresszív hajlamok sem kizártak. A diagnózis felállításához mindenekelőtt orvoshoz kell fordulni, ha pedig megállapította, a gyógyszeres kezelés mellett különféle gyógynövényeket is bevethetsz pajzsmirigy-problémák ellen.

Kortizol

A kortizol stresszhormon, illetve a stresszt hivatott csökkenteni. Magas kortizolszint miatt szintén lehetetlen feladatnak tűnik leadni a kilókat, mivel a stresszt állandó készenlétnek éli meg a szervezet, azt érzi, hogy bármikor ugrania kell majd, és ezért tápanyagra van szüksége. A kortizol többek közt a szénhidrát-anyagcseréért felel, mivel stresszes szituációkban több energiára van szükség. Ilyenkor a kortizol extra oxigénnel látja el a szervezetet, és ehhez a zsír- és a glükózraktárakból energiát nyer.

Mindez hozzájárul a zsírok felhalmozódásához, illetve megnöveli a vércukorszintet - ez pedig fokozza az étvágyat, így még inkább elősegíti a túlsúly kialakulását. A tartósan magas kortizolszint hátterében Cushing-szindróma is állhat. Ha pedig ezt az agyalapi mirigy daganata okozza, úgy Cushing-kórról beszélünk. Gyógyszeres kezeléssel, daganat esetén műtéttel orvosolható.

Jacqueline fogyástörténete

Jacqueline kezdősúlya több mint 225 kiló volt, ennek azonban mára több mint felét elveszítette anélkül, hogy bármilyen, a fogyását segítő beavatkozáson - például gyomorszűkítésen - esett volna át. Műtéti úton Jacqueline mindössze a feleslegesen maradt bőrtől vált meg.

Képek: Getty Images Hungary.

• tünetek és betegségek
• hormon
• hormonok
• hormonális zavar
• hízás
• Életmód