A 6 leghatékonyabb étrend az egészséges szívért és keringésért: a mediterrántól a DASH-diétáig

A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokoknak számítanak világszerte, ezért különösen fontos az életmódot úgy alakítani, hogy az ember megőrizhesse keringési rendszere egészségét. A rendszeres testmozgás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás kerülése mellett a tudatos étrend is fontos eleme a védekezésnek.

A megfelelő szempontok szerint, tudatosan összeállított diéta csökkenti a gyulladást, a vérnyomást, a koleszterinszintet, illetve a kardiovaszkuláris betegségek egyéb kockázati tényezőit. Alapszabály, hogy a rostban és antioxidánsokban gazdag étrend javasolt, míg a túlzásba vitt cukor és a feldolgozott húsok is kerülendők. Néhány gondosan kitalált, tudományos alapokon nyugvó étrend megkönnyíti a tervezést, és hosszú távon is fenntartható.

Mediterrán diéta

A mediterrán étrend a Mediterráneum, elsősorban Görögország és Dél-Olaszország étkezési szokásain alapul, melyben a kevésbé feldolgozott, főleg növényi eredetű élelmiszerek a hangsúlyosak. Teljes kiőrlésű gabonák, diófélék, magvak, gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, de halak is fogyaszthatók nagyobb mennyiségben, zsiradékként elsősorban a gyulladáscsökkentő hatásáról is ismert extra szűz olívaolaj javasolt.

Mérsékelt mennyiségben fehér hús, tojás, alacsony zsírtartalmú tejtermékek és vörösbor is megengedett. Korlátozni szükséges a hozzáadott cukrok mennyiségét, a finomított szénhidrátokat, a feldolgozott snackeket, a vörös és feldolgozott húsokat.

Számos tanulmány összefüggésbe hozta az étrendet a szívbetegségek csökkent kockázatával, illetve bizonyos kockázati tényezők, így a magas koleszterinszint, a trigliceridszint, az elhízás, a kettes típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás mérséklésével. Egy áttekintő tanulmány szerint a diéta követése 40%-kal csökkentheti a szívbetegségek előfordulásának kockázatát.

DASH-diéta

A DASH-diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension, ami annyit tesz: a magas vérnyomás diétás megközelítése) neve is arra utal, hogy a szívbetegségek, a vérnyomásproblémák kockázatát hivatott csökkenteni. Az előbbihez hasonlóan itt sincs egyetlen szigorú élelmiszerlista, javasolt viszont a teljes kiőrlésű gabonákra, a gyümölcsökre, zöldségekre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, sovány húsokra helyezni a hangsúlyt, korlátozva a vörös húsok, finomított gabonák, hozzáadott cukrok fogyasztását.

Ezenkívül javasolja, hogy a diétázó sóbevitelét maximum 1 teáskanálra (2300 milligramm) korlátozza naponta az általánosan ajánlott 5000 milligramm helyett. Magas vérnyomással élőknek kimondottan javasolt ezt betartani. A kutatások arra utalnak, hogy a diéta csökkenti a szívbetegség kockázati tényezőit, így a vérnyomáspanaszokat, az elhízást, a koleszterinszintet vagy az inzulinrezisztenciát. Egy áttekintő vizsgálat szerint a szívbetegségek rizikóját 20%-kal csökkentette, a stoke-ét 19%-kal, a diabéteszét 18%-kal.

Vegán és vegetáriánus étrend

A vegetáriánus étrend kizárja a húsételeket, a baromfit, a vörös húsokat és a halat is, ám az állati eredetű tojás és tejtermék fogyasztását nem tiltja. A vegán diéta ennél szigorúbb, itt előbbieken túl semmilyen állati eredetű termék, így például a méz vagy a zselatin sem megengedett. A diéták alapvetően gyümölcsökre, zöldségekre, hüvelyesekre, szójatermékekre, teljes kiőrlésű gabonára, magvakra, diófélékre, növényi zsiradékokra helyezik a hangsúlyt, amennyiben ez tudatosan összeállított, számos egészségügyi előnnyel jár.

A változatos növényi alapú étrend rostban, antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatású vegyületekben, tápanyagokban gazdag, így segíti a szív egészségét is. Tanulmányok azt is megmutatták, hogy a szójafehérje bevitele csökkenti az LDL- és összkoleszterin szintjét a szervezetben. A vegetáriánus diéták emellett az elhízást, a vérnyomás- és vércukorszintbeli problémákat is enyhítik a kutatások alapján.

Az előnyök természetesen csak akkor állnak fenn a diétában, ha figyel az ember a kiegyensúlyozott tápanyagbevitelre, kerüli az ugyan sokszor vegán, de sok hozzáadott cukrot, finomított gabonát tartalmazó és erősen feldolgozott élelmiszereket.

Fontos továbbá, hogy egy élelmiszercsoport kizárásával járó egyoldalú táplálkozás egyes vitaminok, ásványi anyagok hiányával járhat, melyek nélkül további egészségügyi panaszok léphetnek fel: többek közt a B12-, a D-vitamin, a vas, a cink és a kalcium is pótlásra szorulhat.

Flexitariánus diéta

A flexitariánus diéta Dawn Jackson Blatner dietetikus nevéhez fűződik, és egy félvegetáriánus étrendet takar, mely a növényi ételekre összpontosít, de nem zárja ki teljesen a hús, a halak, a tejtermékek és más állati eredetű termékek mérsékelt bevitelét. A fehérjeszükséglet nagy részét növényi élelmiszerekből javasolt fedezni.

Nem szigorú előírás, de javasolt többségében a minimálisan feldolgozott élelmiszereket választani, korlátozni a hozzáadott cukrot, a finomított gabonatermékeket, az erősen feldolgozott húsokat és a készételeket. A megengedő mivolta miatt nehéz tanulmányozni a diéta követőit, ám a növényi étrend előnyben részesítése alapvetően összekapcsolódik a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával. A diétában fontos gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek a rizikófaktorok csökkentéséhez járulnak hozzá.

A diéta ráadásul a szigorú vegán vagy vegetáriánus étrendtől elzárkózók számára is ideális lehet, akik mégis szeretnék a növényi alapú étrend egészségügyi előnyeit kihasználni.

TLC-diéta

A TLC-diéta (Therapeutic Lifestyle Changes, azaz: terápiás életmódváltás) szabályait a National Institutes of Health (az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete) fejlesztette ki. Az étrend táplálkozási és életmódbeli ajánlásokat egyaránt tartalmaz az optimális koleszterinszint és az egészséges testtömeg elérése érdekében.

Az életmódban javasolt többek közt, hogy az ember naponta legalább 30 perc közepes intenzitású testmozgást végezzen, az étkezései során a napi kalória 25-35%-át zsírból nyerje, a telített zsírok annak legfeljebb a 7%-át jelenthetik. Az étrendi koleszterint naponta 200 milligrammban maximalizálja, napi 10-25 gramm oldható rostot javasol (például zabkorpa, diófélék, magvak, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök formájában), továbbá legalább 2 gramm növényi szterol vagy sztanol bevitelét (melynek fő forrásai ugyancsak a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, diófélék és magvak).

Korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre egyelőre erről kutatások, ám azok azt mutatják, hogy a TLC-diéta hatékonyan csökkenti az LDL-koleszterin-szintet. A rostbevitel is a szívbetegségek kockázatát mérsékli, a növényi szterolok és sztanolok ugyancsak 8-10%-kal csökkenthetik a koleszterin szintjét. Az étrend mellett javasolt napi 30 perc mozgás is hozzájárul a szív egészségének megőrzéséhez.

Alacsony szénhidráttartalmú diéták

Az alacsony szénhidráttartalmú diéták lényege, hogy a szénhidrátbevitel korlátozása mellett magas fehérje- és zsírtartalmúak, korlátozzák a finomított gabonaféléket, a pékárukat, a burgonyát, a tésztát, a cukrozott élelmiszereket és italokat. A választott étrendi előírástól függően napi 10-40%-ra korlátozza a napi kalóriabevitelben a szénhidrátot.

A kutatások arra engednek következtetni, hogy ezek a diéták is csökkentik a szívbetegségek egyes rizikófaktorait, az elhízást, a magas triglicerid- és vérnyomásértékeket, növelve az előnyös HDL-koleszterin szintjét, kialakítva a megfelelő LDL-HDL arányt a szervezetben.

Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy nem minden alacsony szénhidráttartalmú étrend egészséges a szív számára. A sok állati eredetű fehérje és zsír helyett az érrendszer védelme érdekében az étrendnek megfelelő mennyiségű rostot kell tartalmaznia növényi élelmiszerekből, zöldségekből, gyümölcsökből, de fontosak a növényi zsírok, a diófélék, a magvak és az omega-3 zsírsavban gazdag halak is. Ketogén étrendnél például törekedni kell a kalcium, a C-, D-, E-vitamin, a magnézium, kálium, foszfor, nátrium, esetleg egyes B-vitaminok pótlására is. Az egyoldalú diéták dietetikus vagy szakorvos felügyelete alatt, indokolt esetben követhetők.

Vaspótláshoz javasolt ételek

A vashiányos vérszegénység kellemetlen tünetekkel járhat: okozhat többek között fáradékonyságot, szédülést, fejfájást, sápadtságot, de pulzusemelkedést, száraz torkot, bőrtüneteket, hajhullást is. A pótlásban fontos szerepet kap az étrend.

(Képek: Getty Images.)

• egészségügyi diéta
• étrend
• szív- és érrendszeri betegség
• szívbarát diéta
• szívbarát életmód
• keringési rendszer
• érrendszer
• szívbetegség
• Életmód