A magyar felnőttek 50%-át érinti az aranyér: mitől alakul ki, és mikor kell orvoshoz menni vele?

Az aranyér nagyon gyakori betegség, a felnőtt lakosság 50%-át érinti, a legtöbben mégsem beszélnek róla szívesen. Pedig fontos lenne tudni, hogy milyen típusai vannak, és mikor kell szakemberhez fordulni ahhoz, hogy megelőzhető legyen egy kellemetlen beavatkozás. 

Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa elmondja, hogy milyen kezelési formák érhetőek el, és hogyan előzhető meg a betegség kialakulása és súlyosbodása.

Az aranyér tünetei és típusai

Elhelyezkedésétől függően kétféle aranyér létezik. A külső aranyerek általában azonnal panaszt okoznak, kellemetlenek, kitüremkednek, később fájnak, és akár vérezhetnek is. Gyakran emelésre, erőlködésre, köhögést követően trombotizálhatnak, ami már súlyos fájdalommal, duzzadással és gyulladással jár. 

A belső aranyér a székelést követően fájdalom nélküli vérzést okoz, ami a legtöbb esetben a WC-papíron hagyott vér miatt feltűnő. Ez a típus négy kategóriába sorolható: mérsékelten megnagyobbodott, vérzékeny aranyér, kifordulás nélkül, mely sem lényeges tünetet, sem panaszt nem okoz. A második a préseléskor, székletürítéskor kiforduló, de spontán visszahúzódó csomó, ami a kitüremkedéskor diszkomfortot, akár vérzést is okozhat.

- A harmadik stádiumban levő aranyeres csomók már nehezen húzódnak vissza maguktól, szinte mindig fájnak és vérezhetnek. Míg a negyedik az állandóan kifordult állapotban levő, vissza nem helyezhető aranyér. Fontos szem előtt tartani, hogy mind a belső, mind a külső aranyerek jelentkezhetnek végbéltáji viszketéssel és tisztán tartási panasszal - hangsúlyozza Dr. Sipos Péter.

Mikor és milyen orvoshoz kell fordulni? 

A betegek jellemzően csak a tünetek rosszabbodása esetén kezdenek el foglalkozni a betegséggel, vagy fordulnak szakemberhez. Pedig a nem múló fájdalom, a kitüremkedés megjelenése és ismétlődő vérzés esetén, főleg negyvenéves kor felett mindenképpen javasolt az orvosi vizsgálat. A kezdődő aranyeres panaszokat a háziorvos is sikerrel tudja kezelni. Amennyiben mégsem enyhülnek vagy szűnnek meg a panaszok, akkor mindenképp javasolt proktológushoz fordulni.

Mitől alakulhat ki?

A betegséget minden, a hasüregi nyomás fokozódásával járó állapot kiválthatja és súlyosbíthatja. Ilyen lehet egy nagy emelés, a heves köhögés, a székrekedés miatti erőlködés, de okozhatja a haskörfogat növekedésével járó elhízás, a hasi víz és a terhesség is. 

A várandósság miatt megnagyobbodott méh, az emelkedett hasi nyomás és a fokozott folyadékigény együttesen az érintettek harmadánál aranyeres panaszokat válthat ki. A szülés körüli időszak igényli a legnagyobb odafigyelést.

Mit lehet tenni ellene?

Mint szinte minden esetben, a megelőzés a leghatékonyabb. Elodázható vagy akár teljesen el is kerülhető a betegség kialakulása rostban gazdag étrenddel, megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel, rendszeres étkezéssel és testmozgással. 

Akinél mindez nem elegendő, annál fontos a székletlágyító rostanyagok extra fogyasztása, mint az étkezési korpa, az útifűmaghéj vagy a lenmagpehely. Megfigyelhető, hogy azokban az országokban, ahol magasabb a rostfogyasztás, többet mozognak, és, ahol kevesebben végeznek egész napos ülőmunkát, ott ritkábban fordul elő az aranyér.

Ha már kialakult a betegség egy enyhébb változata, segíthetnek a tabletták, kúpok, krémek, illetve időnként segíthet a kismedencei torna és a kamillás ülőfürdő is. A külső aranyeres csomó esetén a vérrög vagy az itt levő aranyér eltávolítása jelenti a megoldást. 

A második fokú belső aranyereknél a gumigyűrű felhelyezése, a harmadfokú aranyereknél a varrógépes aranyér-eltávolítás vagy az ultrahangos aranyérlekötés, esetleg a lézeres aranyérelzárás a megoldás. A negyedik fokú aranyereknél is alkalmazhatóak ezek a módszerek, de ennél a stádiumnál mindezt gyakrabban ki kell egészíteni a hagyományos aranyér-eltávolítással.

Hasfájással is végezhető jógapózok

Bár számtalan jógapozíció élénkíti az emésztést, hasfájás esetén nem mindegyik mozdulatot esik jól kitartani. A következő pózok irritábilis bél szindróma vagy gyulladásos bélbetegségek esetén is nyugodtan végezhetők, de fontos mindig maximálisan odafigyelni a test válaszaira, és lassan, fokozatosan átlépni egyik pózból a másikba.

Képek: Getty Images.

• tünetek és betegségek
• aranyér
• kezelés
• érrendszer
• műtét
• életmód
• Életmód