Egy szokás, ami segít megelőzni az Alzheimer-kórt: a szívbetegségek kockázatát is csökkenti

Az Alzheimer-kór ellen is hasznos segítség lehet a testmozgás a kutatók szerint.

Mozgás Alzheimer-kór ellen
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Alzheimer-kór kognitív hanyatlással, rövidebb, majd idővel hosszabb távú memóriavesztéssel járó betegség, mely az egészségügyi prognózisok szerint egyre több embert fog érinteni, ezért számos kutatás tárgyát képezi. Teljes gyógyulásra egyelőre nincs, csak tüneti kezelésre van lehetőség.

A kockázat növekedését számos életmódtényezővel összefüggésbe hozták már: többek közt az ülő életmóddal, az alvászavarral, de még a légszennyezéssel is. Egy új, amerikai kutatás a testmozgás agyra folytatott hatását vizsgálta meg, a Science című lapban publikált tanulmány pedig arra jutott, hogy az fontos szerephez juthat akár a kezelés során is.

Mozgás szívbetegség és Alzheimer-kór ellen

A rendszeres sportolás hasznosságát már bizonyították a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, mivel helyreállítja a vérnyomást és a pulzust, védi az ereket, és segíti a test oxigénellátását, amiben az aerob mozgásformákat tartják a leghatásosabbnak.

Az új vizsgálat tanúsága szerint a testmozgás az alzheimeres egerek agyában, a hippocampusban lehetővé tette az idegsejtek megújulását, így segítve a tanulásban és az emlékezésben részt vevő agyi területeket.

A kutatások többsége eddig abból a tézisből indult ki, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő beteg agyában az amiloid plakkok és a neurofibrilláris vagy tau-kötegek akadályozzák a memóriáért felelős területeket, ez pedig szellemi hanyatlással jár, így a megoldás a toxikus felhalmozódás felszámolásában van. 

Az amerikai vizsgálat azonban egy fehérjetípus termelődésében látja a megelőzés lehetőségét, melyhez nem lenne szükség az amiloid plakkok eltávolítására sem.

Hogyan hat az agyra a mozgás?

A sport fontos biokémiai változásokat indít el az agyban: a mozgás során olyan specifikus, anyagcserét szabályozó molekula mennyisége emelkedik meg, mely elősegíti az agy egészségét támogató BDNF nevű fehérje növekedését. A változások így egyes agyterületeket arra irányítanak, hogy javítsák az idegsejtek egészségét, elősegítsék azok növekedését, és erősítsék a kapcsolódást a hippocampus-szal, helyreállítva ezáltal az agyi funkciókat.

A cikk az ajánló után folytatódik

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

A felfedezés bizonyítja azt is, hogy a folyamatot, az úgynevezett hippokampális neurogenezist stimuláló BDNF-fehérje szintjét növelő gyógyszerek - vagyis a testmozgás hatását utánzó mimetikumok - is hatásosak lehetnek az Alzheimer-kór kezelésében, illetve megelőzésében. A memóriahibák korrekciója így az amiloid plakkok eltávolítása nélkül is működő módszert jelenthet. 

A kutatásból ugyan még nem lehet biztonsággal levonni a következtetést arra vonatkozólag, hogy az embereknél, specifikus genetikai környezetben épp ilyen hatásos módszer lehet a fehérjetermelés ösztönzése. További vizsgálatok szükségesek, hogy bebizonyítsák orvosi jelentőségét az emberi betegségre is.

Az elbutulástól és a szívbetegségtől védenek: 11 mozgásforma, ami 60 év fölött is ideális

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük