15 millió éves, óriási meteoritkráterben fekszik a bájos kisváros: a középkori Nördlingen apró gyémántokkal van tele

A bajorországi Nördlingenről már a légifotók alapján is látszik, hogy nem mindennapi kisváros. Olyan, mintha a tervezője a közepén magasodó templomtoronyba szúrt volna egy óriási körzőt, majd az eszközt körbeforgatva húzta volna meg a település határait.

Valójában a középkori településszerkezet nyomait mutatja, a 14. században épített városfal ma is áll - ez már önmagában is vonzó úti céllá teszi, de ennél is érdekesebb és a formájában szintén szerepet játszó tény, hogy egy 15 millió éves, 25 kilométer átmérőjű meteoritkráter közepén épült fel. Ráadásul az ütközésnek köszönhetően a terület gyémántkristályokkal van tele.

90 méter magas templomtorony jelöli a közepét

A körülbelül 20 ezer fős, hangulatos városka első írásos említése 898-ból származik. A közelben található barlangokból származó leletek tanúsága szerint a terület már az őskőkorszakban is lakott volt. A Római Birodalomban a környék Raetia provincia részét képezte. Nördlingen 1215-ben városi rangot kapott II. Frigyes német-római császártól, még ebben az évben megépült az első városfal, amelynek alaprajza ma is látható.

Elhelyezkedésének köszönhetően a település fontos kereskedelmi központtá vált. Az 1230-as években tűz pusztított a területén, de gyorsan újjáépült. Nem sokkal később mesteremberek kezdtek letelepedni a falain túl, és 1327-re felhúzták a mai kőfalat, ami megnégyszerezte a város méretét. A város központjában álló Szent György-templom, amelyhez az impozáns, 90 méter magas templomtorony tartozik, a 15-16. században épült.

72 ezer tonna gyémánt

A 25 kilométer átmérőjű kráter, a Nördlinger Ries nevét a már említett római provinciáról kapta. Becslések szerint körülbelül 15 millió éve keletkezett, amikor egy 1 kilométer átmérőjű meteorit csapódott be 70 ezer kilométer/órás sebességgel. Az 1960-as évekig egyébként még úgy gondolták, hogy az óriási kráter vulkanikus eredetű, a fordulópont akkor történt, amikor az amerikai geológus-csillagász Eugene Merle Schoemaker, aki még nyaralás közben sem tudott szabadulni a tudományos érdeklődésétől, Nördlingenben járva kíváncsiságból megkaparta a templom falát, és rájött, hogy egy kifejezetten becsapódáskor létrejövő kőzettel áll szemben.

Az ütközéssel együtt járó nyomás és hő hatására a földi kőzet megváltozott, úgynevezett suevit jött létre, amelyben többféle ásvány keveredik, például nagyon apró, többségében szabad szemmel láthatatlan gyémántkristályok. A mit sem sejtő városépítők felhasználták a suevitet a falhoz és az épületekhez is. Ez az anyag egyébként több helyen megtalálható a világban, viszont itt különösen nagy a gyémánttartalma.

A szakemberek azt pedzegetik, hogy a környéken 72 ezer tonnányi gyémánt lehet. Ebből kiindulva igazat kell adnunk a BBC-nek nyilatkozó helyi toronyőrnek, aki a tekintélyes, a napfényben csillogó építményről szólva megjegyezte, hogy még szerencse, hogy a gyémántok nagyon picik, különben a tornyot valószínűleg már elhordták volna.

Európa legrégebb óta lakott hídja

A középkori híd az Erfurtba látogató turisták egyik kedvenc célpontja, a házak földszintjén kézműves műhelyek, a helyi gasztronómia színe-javát kínáló falatozók, borkereskedések, művészeti galériák, kávézók és régiségkereskedések várják a turistákat.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• németország
• bajorország
• gyémánt
• középkor
• meteor
• nördlingen
• kráter
• Utazás