Már 500 éve lakják a középkori hidat: akár egy kosztümös film díszlete, olyan az erfurti Krämerbrücke
Erfurt bájos városában áll egy középkori eredetű, mesebeli híd, amin már évszázadok óta élnek az emberek, és ezt évente meg is ünneplik.

kramerbrucke
beauty and style
Top olvasott cikkek

Németország Türingia tartományának székhelye, a rendkívül hangulatos Erfurt híres arról, hogy nagyon sok kisebb-nagyobb híd található benne.

A Gera-folyó partján fekvő város egyik legnépszerűbb és legidősebb látványossága a Krämerbrücke, ami az egyetlen lakott híd az Alpoktól északra, egyben a legrégebb óta lakott híd Európában. Eltekintve a legektől: már csak azért is érdemes megismerkedni vele, mert színes házaival, boltocskáival, macskaköves utcájával olyan bájos, mintha egy kosztümös film díszlete lenne. 

Fahíd állt a helyén

A Krämerbrücke, vagyis a kereskedők hídja a Gera-folyó egyik mellékágán ível át, és két teret, a Benediktsplatzot és a Wenigemarktot köti össze. A teljes hossza 125 méter, hat látható íven nyugszik, mészkőből és homokkőből készült.

A mai híd helyén egykor fahíd állt, amelyet valamikor a 8-11. század környékén építettek. Első említése a 12. századból származik, már ekkor felállították standjaikat az árusok a híd két oldalán. Miután sorozatos tűzvészek pusztították, felmerült egy kőépítmény létrehozásának gondolata, ami végül 1325-re készült el. Eredetileg két templom is állt a híd két végében, ma már csak az egyikkel találkozhatnak a látogatók.

Virágzott a kereskedelem a hídon

A kőhíd fabódéiban eleinte a legkülönfélébb helyi terményeket árusították. A városban több kolostor is működött, például az az Ágoston-rendi intézmény, ahol később Luther Márton szerzetesként szolgált. A kolostorok is itt árulták a portékáikat, gyógynövényeket gyógy-, illetve kulináris célokra, zöldségeket és bort is értékesítettek. Idővel a standokon megjelentek a távolról érkezett árucikkek, például a tömjén, a selyem, a keleti parfümök és fűszerek, majd a türingiai aranynak is nevezett, a kelmék kék színű festésére alkalmas keverék, amit a festőcsülleng növényből állítottak elő, és ami Erfurtot igazán gazdaggá tette.

1472-ben tűz ütött ki a városban, és az épületek jelentős része elpusztult, beleértve a hídon álló bódékat is. Ezt követően 62 házat alakítottak ki rajta, majd idővel a szám lecsökkent, mivel a kisebb házakat egyesítették, ezért napjainkban körülbelül harminc ház áll a hídon. Hogy élhetőbbé tegyék őket, a hidat az íves boltozatok mellett kiszélesítették, így az épületek részben túlnyúlnak a kőszerkezeten. A híd teljes szélessége 26 méter, a két házsor közötti macskaköves utca pedig 5,5 méter széles. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Háromnapos fesztivállal ünneplik

Napjainkban a híd az Erfurtba látogató turisták egyik kedvenc célpontja, a házak földszintjén kézműves műhelyek, a helyi gasztronómia színe-javát kínáló falatozók, borkereskedések, művészeti galériák, kávézók és régiségkereskedések várják a turistákat. Az emeleteket pedig többnyire még ma is lakják. 1975 óta nyaranta három napra fesztiválhangulat költözik a Krämerbrückére, az ünnepség során a híd történelmét és a középkori hagyományokat ünneplik.

Az eseménysorozatot egy világszerte ismert népi hőst, tréfacsinálót, a híres-hírhedt Till Eulenspiegelt játszó színész nyitja meg, aki a népszerű helyi történet szerint a városba látogatva azzal hitegette az egyetem professzorait, hogy megtanított egy szamarat olvasni.

10 középkori hangulatú város a szomszédban

Vannak bizonyos ismertetőjegyek, amelyek kifejezetten a középkori városokra jellemzőek. Ilyenek a macskaköves, szűk utcák, amelyeken manapság az autók el sem férnek, hiszen akkoriban csak gyalog vagy legfeljebb szekérrel közlekedtek. Mivel a középkorban a városokat általában várfallal vagy vizesárokkal vették körbe, így a városközpontot ölelő falmaradvány szintén egy jellegzetes ismertetőjegynek számít.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Dr. Bernd Gross/Wikipédia.)

Ezt is szeretjük