Görögország varázslatos látnivalója még nem olyan felkapott a magyarok körében

Görögország egyik leglenyűgözőbb régiójában, Thesszáliában az ország egy olyan arcát láthatják a látogatók, amely talán kevesebb embert vonz. Tengerparti strandok helyett itt a hegyeké a főszerep: erre húzódik a Balkán térség krétakori mészkőhegysége, a Píndosz.

A hegyvidék látképét hatalmas geológiai képződmények, a meteórák óriási kőoszlopai és több száz éves múltra visszatekintő ortodox keresztény kolostorok határozzák meg. A kőrengeteg közepén magasodó monostorok vidéke 1988 óta az UNESCO világörökség része.

A görögországi meteórák kolostorai

A hegyekbe mélyedő barlangok és sziklás ormok már a 12. századtól a lelki elmélyülést kereső aszkéták spirituális menedékhelyei voltak. Az évszázadok során a lélegzetelállító szépségű völgy fölé számos csodálatos bizánci kolostor is épült. A templomokat a hegyek védelmében, 100-300 méteres magasságban emelték, ahonnan elképesztő kilátás nyílik a Peneiosz folyó völgyére. Bár a múltban több száz kolostor és templom állt Meteórán, ma már csak hat maradt fenn, és ezek közül sem mindegyikben élnek szerzetesek.

 Az Agios Stephanos kolostor kivételével – amely a legkönnyebben megközelíthető –, a meteórák további öt kolostorát csak hosszú túrával lehet elérni, a sziklákon felkapaszkodva. A 14. században a térség politikailag instabillá vált; ekkor épültek a megközelíthetetlen csúcsokon álló kolostorok. A 15. század végére már 24 kolostor működött. Sok közülük a 16. században épült vagy akkor újították fel – ez volt a meteórák virágzásának kora.

Az első világháború idejéig az itt élő papok csak a sziklaoromhoz rögzített létrákon keresztül juthattak fel a kolostorokhoz. A hatvanas évektől kezdődően azonban a terület felújításon esett át, így ma már kiépített lépcsőkön és a szakadékokat átívelő hidakon keresztül juthatnak fel a látogatók. A kolostorok és a hegyvidék felfedezéséhez több napra van szükség, ezért a környéken sok szálláshely és turisztikai vállalkozás működik. A legtöbben  Kalamba vagy Kastraki városában szállnak meg, hogy 3-4 nap alatt bejárják a kolostorokat.

A meteórák legjelentősebb kolostorai

Az Agios Stefanos, más néven Szent István-kolostor a legkönnyebben megközelíthető a Meteóra-kolostorok közül. A látogatók egy kis hídon átkelve könnyen elérhetik a bejáratát. A kolostor egyike a kevés női kolostornak. Építésének pontos ideje nem ismert, de egyes források szerint a 15. században emelték. A második világháború alatt a németek súlyos pusztításokat tettek a kolostoron, mivel úgy vélték, hogy a templomban görög ellenállók rejtőznek.

Az épület fából készült tetővel rendelkezik, belső falait pedig 1545-ben készült falfestmények díszítik. A belső térben ma apró múzeum működik, ahol vallási tárgyakat állítanak ki. Az itt élő apácák iránti tiszteletből és a vallási szokásnak eleget téve a belépő látogatók csak megfelelő ruházatban érkezhetnek. 

A legnagyobb és egyben legrégebbi kolstor a Nagy Meteóra-kolostor (Megalo Meteoro). A kolostort Athanasziosz szerzetes alapította 1356-ban. A templomnak tekintélyes kódexgyűjteménye mintegy 610 dokumentumot őriz. A  főtemploma a 16. század közepén készült, falait gyönyörű 16. századi freskók díszítik.

A Varlaam-kolostor, a második legnagyobb Meteóra-kolostor, történelmi múltra tekint vissza, és lenyűgöző kilátást nyújt a környező tájra. A 14. század közepén alapította egy Varlaam nevű elhivatott szerzetes, az ő halála után a kolostor pusztulásnak indult, de két évszázaddal később a szerzetesek ismét felvirágoztatták. Most egy gyönyörű múzeum található benne, amely értékes ereklyék, gyönyörű művészeti alkotások és ősi kéziratok sokaságát mutatja be, bepillantást nyújtva a látogatóknak a templom gazdag történelmébe. 

A hagyomány szerint a Roussanou-kolostor nevét alapítójáról, Roussanos szerzetesről kapta, más források szerint az 1300-as években Joasaph és Maximos nevű testvérek alapíthatták. A csodálatok freskókkal és ikonokkal ékesített templomot Krisztus feltámadásának szentelték.  Ez az önmagában álló kolostor a szikla teljes felületét elfoglalja, így azt az illúziót kelti, mintha magából a sziklából faragták volna ki.

A Szentháromság-kolostor, görögül Agia Triada-kolostor egyértelműen az egyik legikonikusabb és legtöbbet fényképezett temploma a meteóráknak. Bár a megközelítése nagyobb kihívást jelent, az elterülő panoráma minden lépésért kárpótol. A kolostor alapítására vonatkozó feljegyzések kissé homályosak, de ismert, hogy legalább 1362 óta létezik. A templomhoz tartozó kápolna ikonográfiáját és freskóit a 17-18. század között festették. Emellett a kolostornak van egy kisebb, Keresztelő Jánosnak szentelt kápolnája is, amelyet a 17. században építettek.

A legtöbb Meteóra-kolostorhoz hasonlóan az Agia Triada-kolostor is hanyatlásnak indult, és a 20. század elejére teljesen elhagyatottá vált. 1909-ben a kolostort felmérő görög régészek egy kis csoportja véletlenül felfedezett egy kriptát, amely 47 ritka pergament és ókori kódexet tartalmazott. 1925-re a helyi püspök a közösség segítségével befejezte a lépcsők építését, hogy a kolostorba való biztonságos bejutást lehetővé tegye. A második világháború alatt a Szentháromság-kolostor jelentős károkat szenvedett, egyik főépülete porig égett. A kolostor az 1970-es években átfogó felújításokon esett át, azóta nyitott a látogatók számára.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• kolostor
• görögország
• hegyvidék
• látnivalók európában
• Utazás