100 ezer ember nem kapja meg, ami neki járna

Folyamatosan érkeznek a hírek a foglalkoztatottsággal, az átlagbérekkel és a munkanélküliséggel kapcsolatban. Ennek tisztázására a Policy Agenda megvizsgálta a munkaerőpiaci viszonyokat 2010-hez és a válság előtti időszakhoz képest.

A felmérésben a Policy Agenda a 2008-as, 2010-es és a 2013-as év munkanélküliségi adatait hasonlította össze ugyanazon időszakban.

A válság után

A felmért adatok alapján a gazdasági válság előtti időszakhoz képest 141 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon, ami négy év alatt 44%-os emelkedést jelent. A Központi Statisztikai Hivatal beszámolói szerint 20 ezer fővel csökkent azoknak a száma, akiknek az elmúlt időszakban nem volt munkájuk. Ennek oka valószínűleg csak az, hogy 2010 májusában 104 ezer fő dolgozott a közfoglalkoztatás keretében, 2013-ban pedig 124 ezren.

Ellátás nélküli munkakeresők

A munkaügyi rendszer nyilvántartása szerint a válság óta 120 ezer fővel nőtt azok száma, akik az államtól semmilyen ellátást nem kapnak. Ez számokban úgy néz ki, hogy öt évvel ezelőtt még 155 ezer olyan munkanélküli személyt regisztráltak a munkaügyi hivatalban, akik szociális ellátásra nem jogosultak, kizárólag tanácsadásért jelentek meg a munkaügyi központokban.

Ez a szám 2010-re már meghaladta a 223 ezer főt, és ez 2013-ra 276 ezer ellátás nélküli munkakereső személyre duzzadt. Ez azt jelenti, hogy 2013-ra a munkaügyi rendszer ügyfeleinek több mint a fele, 54%-a nem kap információn és tanácsadáson kívül egyéb, akár anyagi segítséget az államtól. Idén egyébként összesen 515 ezer fő regisztrált munkanélküli szerepel a központi adatbázisban.

Ez is nálunk a legrosszabb

Egész Európán belül Magyarországon kapják a munkakeresők a legrövidebb ideig az álláskeresési támogatást, amit még korábban a Fidesz vezetett be. Ennek társadalmi hatása meglehetősen beszédes, hiszen 2010-hez képest 104 ezer fővel csökkent az álláskeresési támogatásban részesítettek száma. Ez az adat 60%-os csökkenést jelent extrém rövid idő alatt.

A ma már álláskeresési járadékra azok az álláskeresők jogosultak, akiknek a munkahelyük elvesztését megelőző három évben minimum 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek, tehát munkaviszonyban álltak. A járadék 90 napig biztosítja az ellátást, amit a regisztráció napjától számítanak. Az összegét pedig a munkanélkülivé válást megelőző utolsó negyedév alatt kapott járadék havi átlaga alapján számolja ki a munkaügyi szakember. A járadék összege így a kiszámolt járadékalap 60%-a, ami nem lehet magasabb az éppen hatályban lévő legkisebb minimálbér napi összegénél.

Ezt a tényt az állam ösztönző lépésként értelmezi, hiszen ha az álláskereső a 90 nap lejárta előtt elhelyezkedik, akár négy órában is, megkapja a járadék fennmaradó összegének 80%-át. A munkanélküli segély összege előreláthatóan 2014-ben jelentősen változni fog.

További segítség a szociális segély

Akik többek között ezeknek paramétereknek nem felelnek meg, ők nem jogosultak az álláskeresési járadékra. Ugyanakkor, ha valaki egyedülálló, vagy olyan családi háttérrel regisztrál, ahol a család többi tagjának nincsen jövedelme, akkor bekerülhet ebbe a rendszerbe. Jelenleg 28 ezer fő került át az álláskeresési járadék lejárta utáni szociális segély támogatási rendszerébe.

Az, hogy nyilvántartási adatok azt mutatják, hogy 41 ezer fő kikerült az adatbázisból, csak annyit jelent, hogy lejárt a 90 napjuk, és nem tudnak tovább igényelni szociális segélyt. Ebből az látszik, hogy az állam a költségvetési hiányt még a munkanélkülieken is próbálja behozni.

• munkahely
• munka
• álláskeresés
• munka törvénykönyve
• állásinterjú
• munkanélküliség
• kormány
• belföld
• munkaerőpiac
• munkakeresés
• Terasz