Az egyiptomi múmiák több ezer éves titka derült ki: mumifikálásról szóló papiruszt találtak a régészek

Az ókori egyiptomi mumifikálás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy 3500 éves orvosi papirusztekercsen azonosított útmutató, amely az eddig felfedezett legrégebbi "balzsamozási kézikönyv".

Az ókori Egyiptomban szent művészetnek tartották a balzsamozást, és csupán kevesen ismerték az eljárás pontos menetét. Az egyiptológusok szerint a mumifikálás legtöbb titkát feltehetőleg szóban adták tovább egymásnak a balzsamozók, így alig maradt fenn írásos dokumentum az eljárásról. A közelmúltig mindössze két olyan szöveget azonosítottak, amely a balzsamozásról szól - olvasható a Koppenhágai Egyetem honlapján.

A Louvre-Carlsberg-papirusz

A szakembereket éppen ezért meglepte, amikor egy rövid balzsamozási útmutatót fedeztek fel egy i. e. 1450-ből származó hatméteres papirusztekercsen. Az úgynevezett Louvre-Carlsberg-papirusz, amelynek egyik fele a párizsi Louvre, a másik a Koppenhágai Egyetem Carlsberg-gyűjteményének tulajdona, elsősorban gyógyfüvekkel és bőrbetegségekkel foglalkozik, de kitér a balzsamozási eljárásra is.

Az egyetem egyiptológusa, Sofie Schiodt szerint a papiruszon olvasható balzsamozási technikák jelentős része nem szerepel a több mint ezer évvel későbbről származó két másik útmutatóban, és a leírások rendkívül részletesek.

A szöveg leginkább olyan, mint egy kis jegyzet, vagyis akiknek szánták, bizonyára szakértői voltak a témának, és csak egy kis emlékeztetőre volt szükségük, például a kenőcsreceptekre és a különböző típusú kötszerek használatára vonatkozóan. Az egyszerűbb eljárások egy részét, például a test kiszárítását, kihagyták a szövegből.

A hiányzó részlet

Az útmutató ugyanakkor izgalmas új információkat tartalmaz például az elhunyt arcának bebalzsamozásáról. Felsorolja a hozzávalókat egy nagyrészt növényi alapú, illatos anyagokat és kötőanyagokat tartalmazó főzethez, amelybe a balzsamozók beáztattak egy vörös szövetet. Ezzel aztán bevonták a halott arcát, hogy illatos és antibakteriális védőburokként vegye azt körbe. Az eljárást négynaponta megismételték.

Noha ez a procedúra eddig ismeretlen volt, az egyiptológusok korábban számos olyan, az útmutatóval azonos időszakból származó múmiát tanulmányoztak, amelynek arcát szövet és gyanta borította.

Ősrégi tetoválások múmiákon

Az egyiptomi régészeti ásatásokon túl bukkantak már tetovált múmiákra Oroszországban és Szudánban is. Bőrfelületeik gyakran a természeti tényezőknek, például a jégnek vagy az alacsony páratartalmú levegőnek köszönhetően maradhattak olyan ép állapotban, hogy még az utókor is láthatja a különleges jelentéssel bíró, ősi tetoválásokat.

(Cikken belüli kép forrása: University of Copenhagen, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

• mumifikálás
• könyv
• régészeti leletek
• egyiptom
• felfedezés
• Terasz