Az egyiptomi múmiák több ezer éves titka derült ki: mumifikálásról szóló papiruszt találtak a régészek
A régészek eddig soha nem látott leletre bukkantak, a kézikönyvben pontról pontra leírták a mumifikálás folyamatát.

- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Idén visszatér az egyik legnépszerűbb hazai gyereknapi program (x)
- Huawei szupereszköz: az iroda parancsnoki hídja (x)
- A természet ihletet ad (x)
- 5 tipp, hogy a megfelelő laptopot válaszd az utazáshoz (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- Mikor van az aranylakodalom, és mi van előtte, utána? – A legfontosabb évfordulók nevei, amik már feledésbe merültek »
- Könnyű hidratáló arckrémek szomjas, vízhiányos bőrre: árakkal és lelőhelyekkel »
- Eva Longoria csodás narancssárga szettjein ámulunk: megjelenésével vidám színfoltja a cannes-i forgatagnak »

- Mi Portugália fővárosa? 10 kvízkérdés Európa országairól, amit illik tudni
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
- Hevesi Tamás és Hevesi Kriszta balatoni nyaralója: a kétemeletes ház kívül-belül mesebeli
- Nem ébredés után mutatja a valós testsúlyt a mérleg - Mikor kell méredzkedni a tudomány szerint?
Az ókori egyiptomi mumifikálás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy 3500 éves orvosi papirusztekercsen azonosított útmutató, amely az eddig felfedezett legrégebbi "balzsamozási kézikönyv".
Az ókori Egyiptomban szent művészetnek tartották a balzsamozást, és csupán kevesen ismerték az eljárás pontos menetét. Az egyiptológusok szerint a mumifikálás legtöbb titkát feltehetőleg szóban adták tovább egymásnak a balzsamozók, így alig maradt fenn írásos dokumentum az eljárásról. A közelmúltig mindössze két olyan szöveget azonosítottak, amely a balzsamozásról szól - olvasható a Koppenhágai Egyetem honlapján.
A Louvre-Carlsberg-papirusz
A szakembereket éppen ezért meglepte, amikor egy rövid balzsamozási útmutatót fedeztek fel egy i. e. 1450-ből származó hatméteres papirusztekercsen. Az úgynevezett Louvre-Carlsberg-papirusz, amelynek egyik fele a párizsi Louvre, a másik a Koppenhágai Egyetem Carlsberg-gyűjteményének tulajdona, elsősorban gyógyfüvekkel és bőrbetegségekkel foglalkozik, de kitér a balzsamozási eljárásra is.

Az egyetem egyiptológusa, Sofie Schiodt szerint a papiruszon olvasható balzsamozási technikák jelentős része nem szerepel a több mint ezer évvel későbbről származó két másik útmutatóban, és a leírások rendkívül részletesek.
A szöveg leginkább olyan, mint egy kis jegyzet, vagyis akiknek szánták, bizonyára szakértői voltak a témának, és csak egy kis emlékeztetőre volt szükségük, például a kenőcsreceptekre és a különböző típusú kötszerek használatára vonatkozóan. Az egyszerűbb eljárások egy részét, például a test kiszárítását, kihagyták a szövegből.
A hiányzó részlet
Az útmutató ugyanakkor izgalmas új információkat tartalmaz például az elhunyt arcának bebalzsamozásáról. Felsorolja a hozzávalókat egy nagyrészt növényi alapú, illatos anyagokat és kötőanyagokat tartalmazó főzethez, amelybe a balzsamozók beáztattak egy vörös szövetet. Ezzel aztán bevonták a halott arcát, hogy illatos és antibakteriális védőburokként vegye azt körbe. Az eljárást négynaponta megismételték.
Noha ez a procedúra eddig ismeretlen volt, az egyiptológusok korábban számos olyan, az útmutatóval azonos időszakból származó múmiát tanulmányoztak, amelynek arcát szövet és gyanta borította.
Ősrégi tetoválások múmiákon
Az egyiptomi régészeti ásatásokon túl bukkantak már tetovált múmiákra Oroszországban és Szudánban is. Bőrfelületeik gyakran a természeti tényezőknek, például a jégnek vagy az alacsony páratartalmú levegőnek köszönhetően maradhattak olyan ép állapotban, hogy még az utókor is láthatja a különleges jelentéssel bíró, ősi tetoválásokat.
(Cikken belüli kép forrása: University of Copenhagen, borítókép forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- egyiptom