Új titkok derültek ki az ókori Egyiptomról - Így temetkeztek a szegények
Az ókori Egyiptom még számos érdekes titkot őriz.
Egy új kutatás szerint az ókori Egyiptomban azoknak a holttestét, akik nem engedhették meg maguknak a drága bebalzsamozást, iszaphéjjal fedhették be - írja az MTI.
A kutatók egy ausztráliai múzeum múmiájának CT-s képalkotó elemzésével jutottak erre a megállapításra. A Plos One tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a múmia gyolcsborításának rétegei között a testet festett iszaphéjjal borították be, amivel feltehetően a költséges bebalzsamozást másolták.
Már 20 éve felfedezték
A festett iszapkérget már 1999-ben felfedezték a múmia feltárásakor, de csak most, a fejlett CT-technológiának köszönhetően tudták pontosan elemezni a réteget.

A festett iszapkéreggel az egész testet beborították, a fejet fehérre, az arcot vörösre színezték. A tanulmány azt is megállapította, hogy a sydney-i Chau Chak Wing Múzeumban található múmia feltehetően egy nő testét rejti, aki 26 és 35 éves kora között halt meg Kr. e. 1200 és 1113 között.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
A tanulmány szerint egyelőre ez az egyetlen olyan múmia, amelyen ilyen iszaphéjat fedeztek fel. Ugyanakkor az egyiptomi elithez tartozókat, a királyok testét alkalmanként gyantával borították be, ami hasonló eredménnyel járt. A kutatók azt írták tanulmányukban, hogy a szegényebbek nehezebben juthattak hozzá a drága importált gyantához, különösen olyan mennyiségben, ami az egész test beborításához szükséges.
Olcsó alternatívák
A tudósok szerint a temetési szertartásoknál olcsóbb, helyileg elérhető alternatívákat is használhattak az ókori Egyiptomban. Más múmiák erre irányuló vizsgálata megerősítheti ennek a gyakorlatnak az alkalmazását.

Az iszapkéreg gyakorlati és vallási funkciót is betölthetett. Évtizedekkel a temetése után a múmiát sírrablók rongálhatták meg. A test újracsomagolásakor a balzsamozók iszapkérget használhattak, hogy összetartsák a testet - az egyiptomi hiedelem szerint ugyanis a túlvilági élethez az egész testre szükség van.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a múmia több mint egy évszázaddal idősebb, mint a koporsó, amelyben bent pihent. A 19. század közepén, feltehetően Luxorban vásárolt múmiát valószínűleg egy régi, üres koporsóba tették a kereskedők, mert így több pénzt kereshettek vele.
Hogyan nézett ki valójában Tutanhamon? 8 érdekesség, amit sokan nem tudnak a híres fáraóról
Tutanhamon, a leghíresebb fáraó kapcsán már számos érdekesség kiderült: nemcsak személyes tárgyairól, hanem arról is, hogy nézhetett ki valójában.
Hogyan nézett ki valójában Tutanhamon? 8 érdekesség, amit sokan nem tudnak a híres fáraóról
Nézegess képeket!
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)
















