Új titkok derültek ki az ókori Egyiptomról - Így temetkeztek a szegények

Az ókori Egyiptom még számos érdekes titkot őriz.

Ókori Egyiptom szegények
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egy új kutatás szerint az ókori Egyiptomban azoknak a holttestét, akik nem engedhették meg maguknak a drága bebalzsamozást, iszaphéjjal fedhették be - írja az MTI.

A kutatók egy ausztráliai múzeum múmiájának CT-s képalkotó elemzésével jutottak erre a megállapításra. A Plos One tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a múmia gyolcsborításának rétegei között a testet festett iszaphéjjal borították be, amivel feltehetően a költséges bebalzsamozást másolták.

Már 20 éve felfedezték

A festett iszapkérget már 1999-ben felfedezték a múmia feltárásakor, de csak most, a fejlett CT-technológiának köszönhetően tudták pontosan elemezni a réteget.

múmia1
Fotó: Ary6 / Getty Images Hungary

A festett iszapkéreggel az egész testet beborították, a fejet fehérre, az arcot vörösre színezték. A tanulmány azt is megállapította, hogy a sydney-i Chau Chak Wing Múzeumban található múmia feltehetően egy nő testét rejti, aki 26 és 35 éves kora között halt meg Kr. e. 1200 és 1113 között.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

A tanulmány szerint egyelőre ez az egyetlen olyan múmia, amelyen ilyen iszaphéjat fedeztek fel. Ugyanakkor az egyiptomi elithez tartozókat, a királyok testét alkalmanként gyantával borították be, ami hasonló eredménnyel járt. A kutatók azt írták tanulmányukban, hogy a szegényebbek nehezebben juthattak hozzá a drága importált gyantához, különösen olyan mennyiségben, ami az egész test beborításához szükséges.

Olcsó alternatívák

A tudósok szerint a temetési szertartásoknál olcsóbb, helyileg elérhető alternatívákat is használhattak az ókori Egyiptomban. Más múmiák erre irányuló vizsgálata megerősítheti ennek a gyakorlatnak az alkalmazását.

múmia3
Fotó: izanbar / Getty Images Hungary

Az iszapkéreg gyakorlati és vallási funkciót is betölthetett. Évtizedekkel a temetése után a múmiát sírrablók rongálhatták meg. A test újracsomagolásakor a balzsamozók iszapkérget használhattak, hogy összetartsák a testet - az egyiptomi hiedelem szerint ugyanis a túlvilági élethez az egész testre szükség van.

múmia2
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A kutatók azt is kimutatták, hogy a múmia több mint egy évszázaddal idősebb, mint a koporsó, amelyben bent pihent. A 19. század közepén, feltehetően Luxorban vásárolt múmiát valószínűleg egy régi, üres koporsóba tették a kereskedők, mert így több pénzt kereshettek vele.

Hogyan nézett ki valójában Tutanhamon? 8 érdekesség, amit sokan nem tudnak a híres fáraóról

Tutanhamon, a leghíresebb fáraó kapcsán már számos érdekesség kiderült: nemcsak személyes tárgyairól, hanem arról is, hogy nézhetett ki valójában.

Hogyan nézett ki valójában Tutanhamon? 8 érdekesség, amit sokan nem tudnak a híres fáraóról

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük