Választ adtak a tudósok a koronavírust övező legfélelmetesebb kérdésre

Számos összeesküvés-elmélet felröppent, melyek szerint a koronavírust mesterségesen állították elő. A tudósok most utánajártak a kérdésnek.

Koronavírus: kutatás
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Természetes evolúció eredménye a COVID-19-járványt okozó új koronavírus egy friss tanulmány szerint, amelynek szerzői nem találtak bizonyítékot arra, hogy laboratóriumban hozták volna létre a kórokozót. A Nature Medicine aktuális számában megjelent kutatás során az új koronavírus és a vele rokon vírusok géntérképéről nyilvánosan rendelkezésre álló adatokat elemezték.

- Összehasonlítva az ismert koronavírus-törzsek genomját biztonsággal megállapíthatjuk, hogy az új koronavírus természetes folyamatok eredménye - mondta Kristian Andersen, a Scripps Kutatóintézet immunológusa, virológusa, a tanulmány egyik szerzője. A kutatásban a Tulane-i Egyetem, a Sydneyi Egyetem, az Edinburgh-i Egyetem és a Columbia Egyetem kutatói is részt vettek.

A vírus eredetét vizsgálták

Tavaly december 31-én értesítették a kínai hatóságok az ENSZ Egészségügyi Világszervezetét, hogy egy új koronavírus-járvány súlyos tüneteket okoz. Röviddel a járvány kitörése után kínai tudósok szekvenálták a vírus génjeit, az adatokat nyilvánosan elérhetővé tették a világ tudományossága számára.

A génszekvenálás adatai azt mutatták, hogy a kínai hatóságok gyorsan észlelték a járványt, és azt, hogy a COVID-19-esetek száma az emberről emberre terjedés miatt növekszik, miután egyetlen alkalommal bekerült az emberi populációba. Andersen és kollégái ezeket a szekvenálási adatokat használták, hogy felderítsék az új koronavírus eredetét és evolúcióját - számolt be róla a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

Honnan tudják, hogy természetes?

A vírus több olyan jellegzetességére összpontosítottak az elemzésben, amelyek az eredetéről árulkodnak, mindenekelőtt a felszínéről kiálló fehérjetüskékre, amelyekkel megragadja az emberi vagy állati sejteket, és beléjük hatol. A tüske egyik fontos fehérjéjét, az úgynevezett molekuláris konzervnyitót vagy RBD-t vizsgálták, amely a gazdasejtet megragadva lehetővé teszi, hogy a vírus kinyissa azt, és bejusson a sejtbe.

Azt találták, hogy az új koronavírus fehérjetüskéjének RBD-része úgy változott, hogy hatékonyan támadhassa az emberi sejtek külső részén található ACE2 nevű molekulát. A fehérjetüske annyira hatékonyan kötődött az emberi sejtekhez, hogy a tudósok arra jutottak, természetes szelekció eredményezte a létrejöttét, nem genetikai tervezés.

A cikk az ajánló után folytatódik

Vásárolj Femina Klub bérletet!

Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől. 

  • Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
  • Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában.  2025.02.19.
  • Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.

További részletek: feminaklub.hu/

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

A természetes kialakulást bizonyítja a vírus gerince, vagyis teljes molekuláris szerkezete, ez volt a másik, amit megvizsgáltak. Ha valaki megpróbált volna új koronavírus-kórokozót szerkeszteni, akkor egy már ismert, betegséget okozó gerincéből indult volna ki. Ezzel szemben a kutatók az találták, hogy az új koronavírus gerince lényegesen eltér a már ismert koronavírusokétól, és leginkább a denevérekben és tobzoskákban található rokon vírusokhoz hasonlít.

- A vírus két fontos jellemzője, a tüske RBD-jének mutációi és a gerince kizárja, hogy laboratóriumi manipulációból származhatna az új koronavírus - mondta Andersen.

Fotók: Getty Images

Így kezdődhetett a koronavírus-járvány

Egy hivatalos belső dokumentum szerint a közép-kínai Hupej tartományból származó 55 éves páciens lehetett az első, akit november 17-én megfertőzött az új koronavírus. Attól a naptól kezdve pedig mindennap egy és öt között volt az új fertőzöttek száma.

Így kezdődhetett a járvány: új részleteket tártak fel a koronavírus eredetéről

Egy 55 éves páciens lehetett az első, akit november 17-én megfertőzött az új koronavírus.

Elolvasom
Ezt is szeretjük