Hogy nézett ki a valóságban a gyönyörűnek tartott Kleopátra? 7 érdekesség, amit kevesen tudnak a híres fáraóról
Érdemes megnézni az utolsó egyiptomi fáraóról, a szépségesnek tartott Kleopátráról készült valósághű képmást.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
VII. Kleopátra Philopatór Egyiptom utolsó fáraója volt, aki Kr. e. 51-ben került az egyiptomi birodalom élére, és haláláig, Kr. e. 30-ig uralkodott. A Ptolemaida-dinasztia tagjaként lett fáraó.
A dinasztia tagjai a jellemzően görögök lakta Alexandriából kormányoztak, így Kleopátra is. Ám szemben a többi, azonos dinasztiából kikerülő egyiptomi uralkodóval, ő megtanulta népe nyelvét, és folyékonyan beszélte is azt, ahogyan több más nyelvet is, például az arabot, a hébert, a szírt, a latint és az etiópot. Az uralkodó nemcsak okos volt, de állítólag gyönyörű is: Egyiptom hölgytársadalma rajongással követte az ikonikus uralkodónő megjelenését. Nemcsak a történetírók feljegyzései, hanem művészeti alkotások és a latin költészet is örök emléket állítottak számára, Marcus Antoniusszal közös szerelmét pedig örökzöld filmalkotás is feldolgozta Elizabeth Taylor főszereplésével.
Ilyen volt Kleopátra arca
Kleopátra szépségét ma is emlegetik. Noha egészen biztosan nem tudni, milyen is lehetett, a tudósoknak mégis sikerült megalkotnia a fáraó 3D-arcmását: a végeredmény egy kedves és bájos teremtést formáz, aki valóban korának kiemelkedő szépségű nője lehetett.
Íme: Kleopátra valóban bájos teremtés lehetett. A korabeli ábrázolásokra, szobrokra, pénzérmefejekre bátran alapozhattak az egyiptológusok, hiszen valószínűleg óriási bűn lett volna a fáraót csúnyábbnak ábrázolni, mint amilyen volt. A képről bővebben régebbi cikkünkben írtunk.
Kleopátra egy római arcmása uralkodói diadémmal Kr. e. 46-44 tájáról. Ez az egyike azoknak a képmásoknak, melyek a fáraó korából maradtak fenn.
Nem csak arcát, illatát is rekonstruálták a tudomány emberei: Egyiptomban nagy kultúrája volt az illatszerek használatának. A fáraó fűszeres parfümjét mirhából, kardamomból, zöld olívaolajból és fahéjból keverték. Régebbi cikkünkben többet is meséltünk róla.
Lawrence Alma-Tadema festménye Kleopátra útját ábrázolja, amint először látogatta meg Marcus Antoniust: a legenda szerint olyan erős, bódító illatfelhő vette körül, hogy még a parton állók is csodálták azt.
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary
Kleopátra kapuja Tarszoszban: ez volt az a település, ahol Kr. e. 41-ben sor került a pár első találkozására. Marcus Antonius menthetetlenül beleszeretett a nőies pompában érkező Kleopátrába, és a szimpátia kölcsönösnek bizonyult. Később házasságot kötöttek, és több gyermekük is született.
Kleopátra egykori palotája Alexandriában volt. Ma már a Földközi-tenger mélyén van, ugyanis 1500 éve földrengés következtében víz alá került. 1996-ban fedezték fel.
Az egyik legérdekesebb Kleopátra-lelet ez az i. e. 33-ból származó papirusz a fáraó aláírásával. Az irat adómentességet ígért egy egyiptominak.
Egyiptom utolsó fáraójának halálát kígyómarás okozta. Sírját hosszú ideje kitartóan keresik a régészek, így például a képen látható, Kairótól nem messze fekvő Taporisis Magna területén is kutattak. Az, hogy pontosan hová temették el a szépséges uralkodónőt, a mai napig talány.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
