Országos botrány lett József Attila peréből: bírósági ügyének köszönheti a hírnevét

József Attilát minden idők egyik legnagyobb magyar költőjeként tartják számon, de az iskolában nemcsak figyelemreméltó munkásságáról tanulhattunk: épp olyan hangsúlyt kapott viharos, szomorú, igazságtalan sorsa is, mint a - talán pont emiatt olyan zseniális - versei. A rövid életű művész 1905. április 11-én született, 1964 óta ezen a napon tartják a magyar költészet napját.

Ennek alkalmából mutatjuk most be József Attila ismertté válásának történetét, ami hiányzik a tankönyvekből, pedig nagyon izgalmas és tanulságos. Az egész a Lázadó Krisztus című, korai verssel kezdődött, amit a művész 18 éves korában írt, és ami ráadásul még csak nem is tartozik a legkiemelkedőbb költeményei közé.

József Attila, a botrányhős

A Lázadó Krisztus 1923. október 19-én jelent meg egy kis példányszámú, irodalmi és művészeti lapban, a Kékmadárban. A versre felfigyelt a Kelet Népe című, konzervatív irodalmi folyóirat szerkesztője, és válaszként hamarosan ott díszelgett az újság hasábjain egy felháborodott glossza. Ebben a szerző kifejtette, hogy a József Attila-féléket és az őt megjelentető lapkiadókat el kellene tiltani a szakmától - úgy fogalmazott: éles támadást intéztek Krisztus ellen, ami felkavarja az ember gyomrát.

Az írás nyomán a rendőrség vizsgálatot indított, a költő ellen eljárás indult, és 1924. január 30-án sajtó útján elkövetett istengyalázás vétségének vádjával kihallgatták. Bár József Attila elmondta, hogy a sorok közt nem gyalázza, hanem dicséri Istent, a verset közbotránkozásra alkalmasnak minősítették, és az akkor még ismeretlen művészt perbe fogták.

Az első tárgyalást újságírók jelenlétében folytatták le 1924. július 10-én, ahol a verset is felolvasták. Bár a vádlottnak jó ügyvédje volt, a bíróság nyolc hónap fogházra és 200 ezer korona pénzbüntetésre ítélte, ami egy ilyen ügyben szokatlanul szigorúnak számított. Ennek és a tárgyaláson elhangzott, szimpatikus védőbeszédnek köszönhetően a sajtó felkapta az ügyet, és lényegében befuttatta József Attilát.

Az ítéletet és az azonnal benyújtott fellebbezést követően több tucat cikk jelent meg a témában, először csak Szeged és Makó környékén, később az országos sajtóban is, és szinte kivétel nélkül mind egyértelműen a költőnek adtak igazat. Miután a dologból országos botrány lett, a második meghallgatáson, 1924. november 10-én a Budapesti Királyi Ítélőtábla ugyan nem állt el a 200 ezer korona pénzbüntetéstől, de a fogházbüntetést egy hónapra csökkentette, a vádlott korára hivatkozva.

A költő és ügyvédje, Vámbéry Rusztem nem nyugodott bele az ítéletbe, így további jogorvoslatot kértek, aminek hatására a Magyar Királyi Kúria 1925. március 24-én minden vád alól felmentette József Attilát. Addigra már az egész ország és a sajtó is nyíltan a művész mellett állt, aki a per hatására szerzett ismertséget, és lett olyan népszerű. Érdekes belegondolni, hogy, ha nem gyűlik meg a baja a törvénnyel, talán sosem szerzett volna magának nevet.

Botrányos magyar költők

Az irodalomórák szerves része a magyar költők életrajzának tanulmányozása, ám, ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt, úgy érezhetjük, mintha egy polgárpukkasztó sztár életének szaftos részleteiről olvasgatnánk.

• józsef attila
• érdekesség
• költészet napja
• magyar költészet napja
• kultúra
• történelem
• botrány
• bíróság
• vers
• Terasz