Egy mozdulat, amitől jobban hallasz: nem a fület, az agyat segíti

Amikor erőfeszítést kell tenni ahhoz, hogy valamit meghalljon az ember, általában jobb oldalra dönti a fejét, és a jobb fülével próbálja hallani azt, amit mondanak neki.

Egy új tanulmány szerint ennek ösztönös oka van. A jobb fül fiziológiai felépítése is olyan, hogy nemcsak jobban hallja a hangokat, de meg is szűri a felesleges zörejektől a lényegi információt, és segít az agynak az értelmezésben.

A hallás értést is jelent

Meghallani valamit összetett folyamat, mely nemcsak az effektív hallással egyenlő, hanem arra is vonatkozik, amikor az agy az információt jelentésre fordítja. Miután a mai, modern társadalomban folyamatos zajhatások érik az embert, ez a feladat nem is olyan könnyű, a megértés pedig bonyolultabb, mint régen. A tanulmány szerint a jobb füllel sokkal könnyebb kivenni az emberi beszédet, és a füleknek megértés szempontjából mások a funkciói. Az agyfélteke bal oldala felelős a beszédszabályozásért, a nyelvhasználatért és a memóriáért, ez az oldal azonban a jobb füllel van erősebb kontaktusban.

Különbség van a két fül halláskapacitása között

Az Alabama és az Auburn Egyetem audiovizuális kutatói szerint a jobb fül elfordítása egy hangszóró vagy a zaj forrása felé több információt juttat az agyba, mint az, ha ezt bal füllel tennénk. A kísérlet során 41 személyt vizsgáltak, akik 19 és 28 év közöttiek voltak. Megkérték őket, hogy vegyenek fel fülhallgatót. Ezután különböző számjegyeket olvastak be nekik az egyik, majd a másik fülükbe, véletlenszerűen felváltva. Az eredmények azt mutatták, hogy kevés számnál a két fül megértése között nem volt különbség. Amikor több számot kellett megjegyezniük, a jobb fül jobb megértést és memóriát produkált. A különbség a két fül teljesítménye között több mint 40% volt.

A siketség kezelésében is segíthet

Dr. Aurora Weaver, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy a gyerekek a jobb fülükre érzékelhetően jobban hallanak, de ez felnőttkorra kiegyenlítődik. A kutatók abban reménykednek, hogy a kutatás eredményei segítenek a hallókészülékek fejlesztésében és a siketvizsgálatok javításában. A minőségi hallásról szóló információk a jobb diagnosztikai eszközök innovációjában segíthetnek. A közelmúltban végzett vizsgálatok azt is sugallják, hogy a halláskárosodás az Alzheimer-kór fő kockázati tényezője, így az új tanulmány segíthet megérteni, hogy a siketség milyen hatást gyakorol az idegek károsodásával járó betegségekre.

• tudomány
• orvostudomány
• hallás
• fül
• agyműködés
• kísérlet
• siketség
• Terasz