Különös jelenség zajlik egy felrobbant csillag körül - 30 év után találták meg a maradványait

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre "a foltként" hivatkoznak.

- A folt annyival forróbb, mint a környezete, hogy magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti - idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News.

Különös jelenség zajlik a csillag körül

A teleszkópok 1987-ben észlelték a csillagrobbanást. A szupernóva, amelyet hatalmas, ragyogó gázburok vesz körül, a Földtől 168 ezer fényévnyire, a Tarantula-köd peremén, a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisban található. A felrobbant csillag pontos kora ismeretlen, a szakértők becslése szerint valamikor az 5 millió és 10 millió év közötti periódusban születhetett. A robbanás óriási mennyiségű port és gázt lövellt ki.

Ez az elmúlt 400 évben az éjszakai égbolton látott legközelebbi és legfényesebb szupernóva. A csillagászok már három évtizede folyamatosan figyelik az 1987A szupernóvát és állandóan változó alakját. A robbanáskor keletkezett törmelék és a csillagot körülvevő anyag között kölcsönhatás van: ütköznek, ennek a következtében a csillagközi anyag felizzik, kifényesedik.

E kölcsönhatás egyfajta gyöngyfüzért eredményezett: a lánc anyagát a számítások szerint a végső robbanás előtt mintegy húszezer évvel köpte ki a haldokló csillag. A szupernóva által kibocsátott lökéshullámok folyamatosan fényesítik a láncot, és a továbbiakban, ahogy a gyöngyszemek növekednek, egybefüggő ragyogó kört vonnak a maradványok köré, ez segítheti a kutatókat a maradványok helyzetének megállapításában.

Csak a fényét láthatjuk

Elképzelhető, hogy egy sűrű, teljes mértékben neutronrészecskékből álló objektumról van szó, mely alig néhány kilométeres. A vastag porfelhő azonban, melyben elhelyezkedik, nagyjából harmincszor nagyobb, mint a Naprendszer, és lehetetlenné teszi, hogy közvetlenül láthatóvá váljon a neutroncsillag. Látjuk azonban a fényét. - A forró neutroncsillag hevíti a porszemcséket, és ahogyan elnyelik az energiát, szubmilliméteres hullámhossztartományban fénylenek. Ezt figyeltük meg - mondta Gomez.

A kutatók az egykori európai Herschel-űrteleszkóp és a Chilében lévő nemzetközi Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat, az ALMA adatait használták munkálataik során. A szakértői csoport szerint 50-100 éven belül a porfelhő letisztulhat annyira, hogy láthatóvá válik az objektum alakja. Tanulmányuk a The Astrophysical Journal című szaklap aktuális számában jelent meg.

Fotók: Európai Űrügynökség

Fekete pont jelent meg a Nap előtt

Látványos jelenségnek lehettek szemtanúi tegnap azok, akiknek távcsöve a Napra tévedt november 11-én, ugyanis naprendszerünk központi csillaga előtt haladt át a Merkúr, ami innen a Földről nézve csak egy aprócska, fekete pontnak tűnt, de nagyon jól kivehető volt.

• világűr
• csillagászat
• csillagászati jelenség
• tudomány
• kutatások
• csillagok
• űrkutatás
• Terasz