Mi lesz pontosan az amazonasi tűz következménye? Egyik forgatókönyv sem hangzik jól

Egyre nagyobb méreteket ölt a kétségbeesés a világban az Amazonas-medencében pusztító, szűnni nem akaró erdőtüzek miatt, jogosan. A hetek óta lángoló esőerdő körülbelül egymillió őslakosnak, valamint hárommillió növény- és állatfajnak ad otthont, a tűz következtében viszont nem csak az ő sorsuk, hanem az egész bolygó jövője megpecsételődhet.

Ezt a kijelentést az elmúlt napokban számtalanszor hallhattuk és olvashattuk, de vajon mit is takar pontosan a baljós előrejelzés? Mi lesz az eredménye annak, ha a dzsungel tovább ég, és mik azok a kellemetlen következmények, amelyek már a legjobb forgatókönyv, a sikeres oltás és a tűz megfékezése esetén is bekövetkeznek?

Elsősorban nem az oxigén miatt kell aggódnunk

A legtöbben attól rettegnek, hogy az amazonasi esőerdő pusztulása ahhoz vezet, hogy elfogy a légköri oxigén a bolygón, és megfulladunk. Ezt a feltételezést arra a tézisre alapozzák, amely mostanában sokszor elhangzott: a Föld tüdejének is nevezett dzsungel termeli a planéta oxigénjének 20%-át.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy az állítás ebben a formában nem igaz, és az a változat sem teljesen hiteles, hogy az esőerdő nyelné el a kibocsátott szén-dioxid 20%-át. Yadvinder Malhi kutató, az Oxfordi Egyetem ökológusprofesszora úgy véli, hogy a féligazságot tartalmazó elmélet egy rosszul értelmezett tudományos cikkből származik, amely valójában jóval összetettebben vizsgálja és ismerteti az erdők anyagcseréjét, mint amit a kiragadott és így elterjedt információ tartalmaz.

Többek közt azt is számba veszi a tanulmány, hogy ugyan az amazonasi erdők teszik ki a teljes szárazföldi fotoszintetizáló növényzet széndioxid-megkötő képességének 16%-át, a fák maguk is bocsátanak ki szén-dioxidot és nyelnek el oxigént, így nem jelenthető ki, hogy pontosan a levegőtisztítás ötödét végeznék el. Ez azt jelenti, hogy bár az erdőtüzek valóban nagy mértékben szennyezik a levegőt, nem eredményezik azt, amitől a legtöbben rettegnek: vagyis a Föld teljes oxigénháztartásának veszélybe kerülését. Jobban kell aggódnunk valami egészen más miatt.

Az amazonasi tűz fájdalmas következményei

Rosszabb a helyzet a klímaváltozással kapcsolatban, ahol ennél is súlyosabb gondokkal kell szembenéznünk. A kiegyenlített esőerdei éghajlaton a növényeket sokszor felhőréteg védi az erős napsugárzástól, így ki tud alakulni egy viszonylag egyenletesen meleg, folyamatosan nedves közeg. Ha ez a jelenség az erdők pusztulása miatt csökken vagy megszűnik, az a Föld többi területének csapadékmennyiségére is komoly hatással lesz.

- Az esőerdők globális szinten fontosak a párologtatásban, illetve a csapadékképződésben. Ez nagyon meg fog változni, és ki fog hatni a teljes bolygó klímájára, ha jelentősen visszaszorulnak, netán eltűnnek az esőerdők - mondta Czabán Dávid biológus az Indexnek.

A növényzet pusztulása azonban nemcsak a jelenlegi erdőtüzek miatt következhet be: eddig nagyjából 780 ezer négyzetkilométernyi amazonasi erdő tűnt el az erdőirtás és a természetes folyamatok következtében. A The Intercept cikkének előrejelzése szerint, ha még egyszer ennyi erdő eltűnik, visszafordíthatatlanul összeomlik a dzsungel ökoszisztémája, ami klímakatasztrófához vezethet.

A civilizáció pusztulásához vezető út

A most zajló folyamatok egyre forróbb és szárazabb, szélsőséges időjárást eredményeznek a bolygón. Ez persze egy ördögi kör, hiszen minél rosszabbak a körülmények, az emberiség annál többet használ fel az egyre szegényesebb mértékben rendelkezésre álló erőforrásokból a kellemetlenségek enyhítésére.

Elég csak néhány egyszerű, mindennapi dologra gondolnunk: a csapadékhiány miatt a termőföldek minősége romlik, a mesterséges öntözés nem segíti elő a vízhiány problémájának megoldását, és az élelem is veszélybe kerül. Az egyre növekvő hőség pedig csak folyamatos elektromos hűtéssel lesz elviselhető, ami tovább növeli a széndioxid-kibocsátást, és ez csak néhány apró összetevője a problémának. A negatív spirál végül a teljes összeomlásig vezet.

Hasonló jövőt vetített előre az ausztrál Breakthrough - National Centre for Climate Restoration májusi tanulmánya, melynek szerzői szerint a világban káosz uralkodik, és ha minden így megy tovább, az emberi civilizáció 2050-ben valószínűleg eltűnik a Föld színéről, mivel a bolygó számunkra lakhatatlanná válik. Ebben a klímaforgatókönyvben is az egyre extrémebb időjárási körülmények okozta, kezelhetetlen zűrzavart említik, pedig a jelenlegi erdőtüzek még nem is szerepelhettek benne.

A legjobb eshetőség

Ha minden pozitív fordulatot venne, és néhány napon belül sikerülne megfékezni a tüzeket, a veszteség akkor is tetemes lenne. A New Scientist cikke szerint a kipusztult növényzetnek a legjobb körülmények között is több évtizedbe telne újra kisarjadnia, de ahhoz, hogy a tönkrement területek eredeti körülményei, valamint ideális flórája és faunája visszaálljanak, akár 4000 évre is szükség lehet. Ez nem hangzik túl fényesen, de legalább nem veszítenénk el több értékes erdőt.

Sajnálatos módon a helyzetet nem lendíti előre, hogy a brazil kormány tegnap este elutasította az hét legfejlettebb ipari ország, a G7-ek által felajánlott, 20 millió dolláros gyorssegélyt, amelyből tűzoltó repülőgépeket küldtek volna a térségbe, hosszabb távon pedig globális projektet kezdeményeztek volna az Amazonas vidékének védelmére. Jair Bolsonaro elnök kabinetfőnöke, Onyx Lorenzoni hétfő este azt közölte, szerintük inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani a pénzt.

A Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet, az INPE 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén. Ez a legmagasabb szám 2013 óta, és 83%-kal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel. Az erdőtüzek egyébként sajnos nem ritkák a száraz időszakban, de nagyobb baj, hogy a farmerek szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fákat legelők létrehozása és más, gazdasági célú területszerzés okán.

Kiemelt kép:  MTI/EPA/Greenpeace Brazil/Victor Moriyama

Friss fotók az Amazonas-medencéről

A nyolc dél-amerikai ország területén fekvő, 6,3 millió négyzetkilométeres Amazonas-medence legnagyobb részét dzsungel borítja, melynek most egy része lángokban áll. Íme, néhány friss fotó a pusztításról.

• amazonasi esőerdő
• amazonas tűz
• erdőtűz
• klímaváltozás
• globális felmelegedés
• következmény
• katasztrófa
• amazonas
• esőerdő
• tűz
• erdőirtás
• Terasz