Teljesen más ma az erdők élővilága, mint 1970-ben, és nem a jó értelemben
53%-kal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi ötven év alatt.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Több mint felére csökkentek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt ötven év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap - WWF - vezetésével készült, első globális állapotfelmérés szerint. 1970 és 2014 között a 455 vizsgált populáció pontosan 53%-kal csökkent.
A legnagyobb veszteségeket a trópusi erdők, köztük az amazonasi esőerdők állatai szenvedték el, ahol a legnagyobb számban élnek erdőlakó gerincesek - állapította meg a nemzetközi környezetvédelmi szervezet által kedden kiadott Below the canopy - A lombsátor alatt - című jelentés, amelynek készítői 268 erdőben élő gerinces fajt vizsgáltak, ezek 75%-a trópusokon élő erdőlakó.
Az ember jelenti a legnagyobb veszélyt
Az erdőirtás, az illegális vadállat-kereskedelem, a nem fenntartható vadászat, az invazív fajok megjelenése, a klímaváltozás és a betegségek mind veszélyt jelentenek ezen fajokra - olvasható a WWF honlapján közzétett jelentésben. Élőhelyük elvesztése, az erdők állapotának romlása - amelyekért elsődlegesen az ember okolható - az erdőre és az erdőben élő fajokra leselkedő veszélyek 60%-át jelentik.
Ezen hatalmas veszteség hatása túlnő a vadvilágon. Az erdőlakó fajok egészsége valójában összefügg az erdők általános egészségi állapotával és az emberek, valamint a bolygó egészségi állapotával - hívták fel a figyelmet a szerzők.
Saját érdekünkben is védeni kell az erdőket
Az erdők jelentik a szárazföldi gerincesek több mint felének otthonát, ezek a fajok biztosítják az erdők egészségét, létfontosságú feladatokat látnak el, beporozzák a növényeket, elterjesztik a magvakat. Az egészséges erdők tisztítják a levegőt és a vizet, meggátolják az áradásokat, élelmiszerrel és munkahellyel látják el az embereket. Megkötik és tárolják a szenet, a szénelnyelő képességük védi a bolygót a klímaváltozás hatásaitól.
Ha vissza akarjuk fordítani a biodiverzitás csökkenését világszerte, és el akarjuk kerülni a klímaválságot, meg kell védeni az erdőket és a bennük élő fajokat - figyelmeztetnek a kutatók.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?
Promóció
A WWF jelentése beszámol ugyanakkor fajmegőrző programok sikerességéről is, köztük a Costa Ricában élő mellényes bőgőmajom és a közönséges csuklyásmajom, valamint a Közép- és Kelet-Afrikában élő gorillák számának növekedéséről. Utóbbiak egyedszáma ezerre nőtt köszönhetően a helyi lakossággal való együttműködésnek, a vadorzók elleni fellépésnek és az ökoturizmus szabályozásának.
Fotók: Getty Images
10 állat, amivel nemsokára csak a tankönyvekben találkozhatunk
Alig akad olyan nap a héten, amikor ne jönne szembe egy újabb rémhír a klímaváltozás, az orvvadászat vagy a környezetszennyezés szörnyűségeiről. Mindezen események óhatatlanul a vadvilág megcsappanását eredményezik.
10 csodaszép állat, amivel nemsokára már csak a tankönyvekben találkozhatunk
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
