A babák alig 3-7%-a születik a „kiírt” napon: idejétmúlt a Naegele-szabály

Amikor a pozitív terhességi tesztet követően a leendő édesanya orvoshoz megy, a Naegele-szabály alapján számítják ki a szülés várható időpontját. Ezt a számítási módszert a 1800-as évek elején alkotta meg Franz Karl Naegele német szülész-nőgyógyász, és ezen szabály alapján működnek a védőnőknél, nőgyógyászoknál mai napig látható korongnaptárak is. Kár azonban makacsul ragaszkodni hozzá, mert egy csomó egyéb tényező is befolyásolhatja a szülés tényleges időpontját - írja Noll Andrea Nandu Vajúdástámogatás mindenkinek című könyvében.

Csak a babák 3-7%-a születik a „kiírt” napon

Bár a várandósságot kísérő szakemberek a szülés becsült időpontját az első találkozó alkalmával kiszámítják a Naegele-szabály alapján, nem szabad elfeledkezni róla, hogy ez csupán becslés! Statisztikák szerint a babák mindössze 3-7%-a születik a „kiírt” napon. A Naegele-szabály lényege, hogy az utolsó menstruáció első napjához ad 9 hónapot + 7 napot, ez alapján számolva ki a szülés várható időpontját. A tényleges dátumot azonban számos egyéb faktor befolyásolhatja.

A szülés tényleges időpontját befolyásoló tényezők

• Első vagy többedik babáról van szó?
• Hány napos az anya menstruációs ciklusa?
• Ismert-e a fogantatás pontos napja?
• Használt-e az anya hormonális fogamzásgátlót?
• Szoptatott-e a fogantatás táján?
• Mennyi időre születtek az előző gyermekek?

Az újabb kutatási eredmények abba az irányba mutatnak, hogy az emberi várandósság átlagos hossza – feltéve, hogy nem próbálják a szülést mesterségesen megindítani – valamivel több, mint az 1800-as évek elején felállított Naegele-szabályból kapott 40 hét.

Emiatt a szülés várható időpontján nem elég korongnaptáron kiforgatni, sokkal célszerűbb az összes ismert faktor figyelembevételével, személyre szabottan kitűzni, de még így sem szabad mereven ragaszkodni hozzá, mert a terhesség során is kiderülhetnek olyan körülmények, állapotok, melyek szükségessé teszik a becslés újraértékelését.

A szakemberek, intézmények többsége hazánkban protokoll szerint a 37-41. terhességi hét között született babákban gondolkodik. A 37. hét előtt született baba koraszülött, a 41. hét után pedig túlhordásról beszélnek, ami sok esetben a szülés automatikus – gyakran indokolatlan - megindításával jár.

Személyre szabottabb terhesgondozás

- Jómagam ismerek olyan anyát, aki 35 hetes és 4 napos várandósság után 3300 g súlyú teljesen érett babát hozott a világra (előző, terminusra született gyermeke közel 5 kilós volt, így ez neki nem okozott nagy meglepetést). De ismerek olyat is, aki tíz gyermeke közül nyolcat 43 hetes várandósság után szült egészségesen. Ez persze nem jelenti, hogy az ő egyedi esetükből kiindulva figyelmen kívül kellene hagynunk a koraszülés vagy a jelentős terminustúllépés valós – statisztikai adatokkal kimutatható – kockázatát, csupán azt, hogy a magasabb kockázatú tartományban igen nagy odafigyelés és tájékozott döntéshozás mellett még mindig lehet biztonságos módon kivételeket tenni, ha kedvezőek a körülmények - írja Noll Andrea Nandu holisztikus bába, dúla.

Természetesen a személyre szabott terhesgondozás, és a szülés várható időpontjának újragondolása kétségtelenül nagyobb körültekintést, több időt igényel, mint ha a szakember szigorúan ragaszkodna a Naegele-szabályhoz és néhány nappal a terminustúllépést követően megindítaná a szülést. De a kismama és a baba szempontjából kétségkívül előnyösebb.

Forrás: Noll Andrea Nandu: Vajúdástámogatás mindenkinek 

Kép: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• születés
• szülés
• bába
• terhesség
• Gyerek