A világ egyik legkülönlegesebb ókori szentélye rejtőzik Törökországban – Hekaté istennőnek emelték

A törökországi Yatağan közelében, egy modern hőerőmű közvetlen közelében rejtőznek Lagina ókori szentélyének maradványai.

A modern ipari környezetben, egy hőerőmű lábánál állnak a romok, amelyek valaha annak az istennőnek épültek, akit az ókorban a sötétséggel, a mágiával és az alvilággal kapcsoltak össze. Lagina Hekaté, az anatóliai eredetű istennő egyik legfontosabb kultuszhelye volt.

A törökországi Lagina különleges templomromot őriz 

Hekaté alakját már az ókorban is különleges rejtély övezte. Nem tartozott a hagyományos görög istenvilág eredeti alakjai közé, Homérosz műveiben például még nem szerepel. Kultusza valószínűleg Kis-Ázsiából, azon belül talán Kária vidékéről származik, ahol Lagina is található. A görög irodalomban elsőként Hesziodosz említi a Kr. e. 8. században keletkezett Teogóniában. A mű szerint Hekaté Perszész és Aszteria leánya, a titánok leszármazottja volt. Bár nem tartozott az olümposzi főistenek közé, Zeusz különleges kiváltságokat biztosított számára.

Az istennő megítélése az évszázadok során jelentősen átalakult. Kezdetben jóindulatú istenségként tisztelték, aki sikert hozhatott a sportban és az állattartásban. Később azonban egyre inkább a mágia, a varázslás és az alvilág istennőjeként vált ismertté. Nevét idővel a titkos tudással és a mágikus szertartásokkal kapcsolták össze, valamint az útkereszteződések védelmezőjeként is tisztelték. Ezeken a helyeken gyakran állítottak neki szobrokat, amelyeken háromarcú vagy háromtestű alakban jelenítették meg – utalva arra, hogy egyszerre képes figyelni a múlt, a jelen és a jövő irányába.

A laginai szentély története jóval régebbre nyúlik vissza, mint a közeli hellenisztikus várossal, Stratoniceával való kapcsolata. A régészeti kutatások szerint a térség már a korai bronzkorban, Kr. e. 3000 körül is lakott volt, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet töltött be. A szeleukida uralkodók a helyi szentélyt kibővítették, és Kária egyik legfontosabb vallási központjává tették. Ezzel párhuzamosan megalapították Stratonicea városát is, amely mindössze mintegy 8 kilométerre feküdt Laginától, és a térség politikai központjává vált.

A két települést szoros kapcsolat fűzte össze: Stratonicea lakói évente zarándoklatot tettek a laginai Hekaté-templomhoz, valamint a panamarai Zeusz-szentélyhez. A ma látható templom maradványai a Kr. e. 2. századból származnak. A Hekaténak szentelt épületet a szakértők az úgynevezett „ióni reneszánsz” egyik utolsó jelentős alkotásának tartják. 

Római korszak és hanyatlás

Lagina jelentősége a hellenisztikus időszak után sem csökkent. A római fennhatóság idején továbbra is fontos vallási központ maradt, és Stratoniceával fennálló kapcsolatai is megmaradtak. A Kr. e. 188-as apameai békeszerződés után Kária egy időre Róma szövetségesének, Rodosznak az irányítása alá került. Egy korabeli felirat arról tanúskodik, hogy Hekaté főpapja egyben a rodoszi napisten, Héliosz helyi kultuszának vezetője is lett.

A Római Birodalom idején Lagina újabb virágkorát élte. Augustus római császár jelentős támogatást nyújtott a szentély helyreállításához, miután azt Kr. e. 40-ben Quintus Labienus, a pártusok által támogatott felkelő seregek vezére megrongálta. A szentély sorsát megpecsételte egy hatalmas földrengés, a pusztítás után a csarnokokat elhagyták, a központi oltár pedig súlyosan megsérült. A kereszténység térnyerésével új korszak kezdődött, ekkor a templom és az oltár közé egy nagy bazilikát építettek.

Képek: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• törökország
• látnivalók
• történelmi látnivalók
• ókori görögország
• mitológia
• templomrom
• Utazás