Mi lesz pontosan az amazonasi tűz következménye? Egyik forgatókönyv sem hangzik jól

Nem az az erdőtüzek legnagyobb veszélye, amit a legtöbben hisznek, de így is szörnyűek lehetnek a következmények.

amazonas-erdotuz

Egyre nagyobb méreteket ölt a kétségbeesés a világban az Amazonas-medencében pusztító, szűnni nem akaró erdőtüzek miatt, jogosan. A hetek óta lángoló esőerdő körülbelül egymillió őslakosnak, valamint hárommillió növény- és állatfajnak ad otthont, a tűz következtében viszont nem csak az ő sorsuk, hanem az egész bolygó jövője megpecsételődhet.

Ezt a kijelentést az elmúlt napokban számtalanszor hallhattuk és olvashattuk, de vajon mit is takar pontosan a baljós előrejelzés? Mi lesz az eredménye annak, ha a dzsungel tovább ég, és mik azok a kellemetlen következmények, amelyek már a legjobb forgatókönyv, a sikeres oltás és a tűz megfékezése esetén is bekövetkeznek?

Elsősorban nem az oxigén miatt kell aggódnunk

A legtöbben attól rettegnek, hogy az amazonasi esőerdő pusztulása ahhoz vezet, hogy elfogy a légköri oxigén a bolygón, és megfulladunk. Ezt a feltételezést arra a tézisre alapozzák, amely mostanában sokszor elhangzott: a Föld tüdejének is nevezett dzsungel termeli a planéta oxigénjének 20%-át.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy az állítás ebben a formában nem igaz, és az a változat sem teljesen hiteles, hogy az esőerdő nyelné el a kibocsátott szén-dioxid 20%-át. Yadvinder Malhi kutató, az Oxfordi Egyetem ökológusprofesszora úgy véli, hogy a féligazságot tartalmazó elmélet egy rosszul értelmezett tudományos cikkből származik, amely valójában jóval összetettebben vizsgálja és ismerteti az erdők anyagcseréjét, mint amit a kiragadott és így elterjedt információ tartalmaz.

Többek közt azt is számba veszi a tanulmány, hogy ugyan az amazonasi erdők teszik ki a teljes szárazföldi fotoszintetizáló növényzet széndioxid-megkötő képességének 16%-át, a fák maguk is bocsátanak ki szén-dioxidot és nyelnek el oxigént, így nem jelenthető ki, hogy pontosan a levegőtisztítás ötödét végeznék el. Ez azt jelenti, hogy bár az erdőtüzek valóban nagy mértékben szennyezik a levegőt, nem eredményezik azt, amitől a legtöbben rettegnek: vagyis a Föld teljes oxigénháztartásának veszélybe kerülését. Jobban kell aggódnunk valami egészen más miatt.

Az amazonasi tűz fájdalmas következményei

Rosszabb a helyzet a klímaváltozással kapcsolatban, ahol ennél is súlyosabb gondokkal kell szembenéznünk. A kiegyenlített esőerdei éghajlaton a növényeket sokszor felhőréteg védi az erős napsugárzástól, így ki tud alakulni egy viszonylag egyenletesen meleg, folyamatosan nedves közeg. Ha ez a jelenség az erdők pusztulása miatt csökken vagy megszűnik, az a Föld többi területének csapadékmennyiségére is komoly hatással lesz.

- Az esőerdők globális szinten fontosak a párologtatásban, illetve a csapadékképződésben. Ez nagyon meg fog változni, és ki fog hatni a teljes bolygó klímájára, ha jelentősen visszaszorulnak, netán eltűnnek az esőerdők - mondta Czabán Dávid biológus az Indexnek.

A növényzet pusztulása azonban nemcsak a jelenlegi erdőtüzek miatt következhet be: eddig nagyjából 780 ezer négyzetkilométernyi amazonasi erdő tűnt el az erdőirtás és a természetes folyamatok következtében. A The Intercept cikkének előrejelzése szerint, ha még egyszer ennyi erdő eltűnik, visszafordíthatatlanul összeomlik a dzsungel ökoszisztémája, ami klímakatasztrófához vezethet.

A civilizáció pusztulásához vezető út

A most zajló folyamatok egyre forróbb és szárazabb, szélsőséges időjárást eredményeznek a bolygón. Ez persze egy ördögi kör, hiszen minél rosszabbak a körülmények, az emberiség annál többet használ fel az egyre szegényesebb mértékben rendelkezésre álló erőforrásokból a kellemetlenségek enyhítésére.

Elég csak néhány egyszerű, mindennapi dologra gondolnunk: a csapadékhiány miatt a termőföldek minősége romlik, a mesterséges öntözés nem segíti elő a vízhiány problémájának megoldását, és az élelem is veszélybe kerül. Az egyre növekvő hőség pedig csak folyamatos elektromos hűtéssel lesz elviselhető, ami tovább növeli a széndioxid-kibocsátást, és ez csak néhány apró összetevője a problémának. A negatív spirál végül a teljes összeomlásig vezet.

Hasonló jövőt vetített előre az ausztrál Breakthrough - National Centre for Climate Restoration májusi tanulmánya, melynek szerzői szerint a világban káosz uralkodik, és ha minden így megy tovább, az emberi civilizáció 2050-ben valószínűleg eltűnik a Föld színéről, mivel a bolygó számunkra lakhatatlanná válik. Ebben a klímaforgatókönyvben is az egyre extrémebb időjárási körülmények okozta, kezelhetetlen zűrzavart említik, pedig a jelenlegi erdőtüzek még nem is szerepelhettek benne.

A legjobb eshetőség

Ha minden pozitív fordulatot venne, és néhány napon belül sikerülne megfékezni a tüzeket, a veszteség akkor is tetemes lenne. A New Scientist cikke szerint a kipusztult növényzetnek a legjobb körülmények között is több évtizedbe telne újra kisarjadnia, de ahhoz, hogy a tönkrement területek eredeti körülményei, valamint ideális flórája és faunája visszaálljanak, akár 4000 évre is szükség lehet. Ez nem hangzik túl fényesen, de legalább nem veszítenénk el több értékes erdőt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Az első epizódban a konyhapszichológia kérdéskörével foglalkozunk. Vajon jót tesz az, ha saját magunkat analizáljuk önsegítő könyvek alapján? Van olyan, hogy túl sok terápia? Mikortól trauma a trauma? Tarts velünk, dilemmázzunk együtt!

Promóció

Sajnálatos módon a helyzetet nem lendíti előre, hogy a brazil kormány tegnap este elutasította az hét legfejlettebb ipari ország, a G7-ek által felajánlott, 20 millió dolláros gyorssegélyt, amelyből tűzoltó repülőgépeket küldtek volna a térségbe, hosszabb távon pedig globális projektet kezdeményeztek volna az Amazonas vidékének védelmére. Jair Bolsonaro elnök kabinetfőnöke, Onyx Lorenzoni hétfő este azt közölte, szerintük inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani a pénzt.

A Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet, az INPE 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén. Ez a legmagasabb szám 2013 óta, és 83%-kal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel. Az erdőtüzek egyébként sajnos nem ritkák a száraz időszakban, de nagyobb baj, hogy a farmerek szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fákat legelők létrehozása és más, gazdasági célú területszerzés okán.

Kiemelt kép:  MTI/EPA/Greenpeace Brazil/Victor Moriyama

Friss fotók az Amazonas-medencéről

A nyolc dél-amerikai ország területén fekvő, 6,3 millió négyzetkilométeres Amazonas-medence legnagyobb részét dzsungel borítja, melynek most egy része lángokban áll. Íme, néhány friss fotó a pusztításról.

Friss fotók az Amazonas-medencéről: elképzelhetetlen pusztítást végez a tűz

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük