8 dolog, amit tilos a kályhában elégetni - Nem csak bírság jár érte, de borzasztóan káros

Miután a rezsicsökkentést módosították, és mind az elektromos áram, mind a gáz ára nőtt, sokan úgy döntöttek, hogy korábbi fűtésrendszerüket részben vagy egészében fatüzelésre cserélik.

Azok, akik így döntöttek, nehéz útra léptek, hiszen a hirtelen fellendülő kereslet miatt nemcsak magát a kályhát vagy kandallót, de a bele való fát sem volt könnyű és olcsó mulatság beszerezni. Ami azt illeti, még a hatósági áras beszerzési lehetőség sem segített sokat, hiszen a szabott vételáron túl a vevőnek a szállításért és a fa feldaraboltatásáért is külön kiadással kellett számolnia. Az újdonsült kályha- vagy kandallótulajdonosok egy további feladattal is szembenéznek: tájékozódniuk kell, mit szabad eltüzelni, és mit nem. Ha ugyanis olyan dolog kerül a tűzre, ami nem oda való, az káros lehet az egészségre, sőt, bírságot is vonhat maga után.

Mi nem való a kályhába?

Sokakban él az a tévhit, hogy bármit tűzre lehet tenni, ami éghető, hiszen az úgyis a lángok martaléka lesz, és ugyanúgy meleget biztosít. Csakhogy nem minden égethető, ami éghető: 300 ezres bírság járhat érte, ha mit sem törődve ezzel az ember a rendeltetésszerűen tüzelésre használható eszközökön - például száraz fa, pellet - olyasmit is a tűzre rak, amit tilos. Ezt eltitkolni nem lehet, hiszen ha olyasmi kerül a kályhába, ami nem oda való, az meglehetősen büdös, és látványos, fekete füsttel is jár.

Az egyik alapvető szabály, hogy háztartási hulladék ne kerüljön a kályhába vagy kandallóba. Azt is muszáj észben tartani, hogy a tűz nem egy megsemmisítő, amibe mindenféle megunt vagy meghibásodott holmit bedobhat az ember.

De pontosabban mi is az, ami nem kerülhet a tűzbe?

• Bútorlap,
• farostlemez,
• kezelt, azaz festett vagy lakkozott fa,
• még nedves fa,
• műanyag tárgyak,
• gumitárgyak,
• konyhai használt vagy fáradt olaj,
• textil.

Amennyiben bármi a felsoroltak közül a kályhába vagy kandallóba kerül, az nemcsak büntetéssel jár, de az egészségre nézve is romboló. Az égetés során kémiai anyagok szabadulnak fel, melyeket belélegez az ember, és károsítják a szervezetét, akárcsak a cigarettafüst esetében, amelyben az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalának kimutatása szerint 7 ezer vegyület található, melyek között 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek számos megbetegedést, köztük tüdő-, szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedéseket okozhatnak. Önmagunk és környezetünk megóvása érdekében az a legjobb megoldás, ha odafigyelünk arra, hogy mivel tüzelünk, illetve el sem kezdjük a dohányzást, vagy ha már elkezdtük, akkor mielőbb leszokunk róla, hiszen csak így kerülhetők el teljes mértékben az ártalmak.

Mind a dohányzás, mind a nem megfelelő anyagokkal történő tüzelés az egész társadalmat érintő problémakör, mivel a dohányzás által magunk és környezetünk egészségét is veszélyeztetjük; a füst, a korom- és finom részecskék, valamint a szén-dioxid mind-mind az idejétmúlt vagy rosszul használt fűtési rendszerek által kerülnek a városok és falvak levegőjébe.

Az oda nem illő tüzelőanyagot a fűtőberendezés is bánja, hiszen a felszabaduló korom ellepi annak belsejét, és a füstjáratokban is lerakódik. Már egy vékony réteg is rontja a kályha, illetve kandalló hatásfokát, rövidíti élettartamát, de akár végleg tönkre is teheti azt. Égetés közben folyékony kátrányok is képződhetnek, melyek beivódnak a csempe- és a bélésanyagokba.

Fontos tehát észben tartani, hogy a kandallóba vagy kályhába kizárólag valódi tüzelőanyag kerülhet, és semmi olyan, aminek a hulladékudvarban lenne a helye.

Károsanyag-kibocsátás személyesen

Azok a felnőtt dohányosok, akik valamiért mégsem hagynak fel a cigarettázással, ma már tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Léteznek ugyanis olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek a hagyományos dohánytermékekhez képest akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Fontos tudni azonban azt is, hogy a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára hosszú távú kutatások szükségesek. Ilyen technológia az e-cigaretta, amely nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna, amelyből kémiai reakció során szabadul fel a nikotin, valamint a dohányhevítéses technológia, amely működése közben a dohányt olyan hőmérsékletre hevíti, ami elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés. Ugyanakkor a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, függőséget okoz. Ezért a legjobb az, ha nem fogyasztunk semmilyen dohány- és nikotintartalmú terméket.

A levegőszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt hazánkban is. A városokban a járművek, míg a falvakban a nem megfelelő tüzelési módok és nem korszerű fűtési rendszerek okozzák a problémát. Épp ezért indult el idén ősszel a Füstmentes Város kampány, amelynek célja felhívni a figyelmet füst által okozott egészség- és környezetkárosító hatásokra.

Ha te is szívesen csatlakoznál a kampányhoz, és megtudnád, mennyi a személyes károsanyag-kibocsátásod, kattints a fustmenteskalkulator.hu oldalra! Ha pedig további tanácsokat olvasnál, vagy bővítenéd ismereteidet a témát illetően, akkor látogass el a dobjle100at.hu weboldalra, ahol károsanyag-kibocsátásod csökkentéséhez és a környezeti ártalomcsökkentés mérsékléséhez további tippeket is találsz!

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Hogyan kell begyújtani?

Gyorsabban lobban a láng, és tovább ég a tűz, ha így gyújtasz be: korábbi cikkünk segít profivá válni a tűzrakásban.

• kályha
• begyújtás
• tűz
• fűtés
• ártalomcsökkentés
• Otthon