Téged is becsaphatnak!

Manapság kevés fiatal teheti meg, hogy a családi fészekből kirepülve azonnal saját lakásba költözzön. Marad hát az albérlet kaucióval, főbérlővel, kötelezettségekkel és jogokkal, na meg az elengedhetetlen bérleti szerződéssel. Ez utóbbi ugyanis kulcskérdés, hiszen vita esetén döntő fontosságú lehet.

Vita pedig akad, sokan ugyanis egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak a lakás tulajdonosának, és milyen jogokkal élhet a bérlő vele szemben.

Mielőtt tehát aláírnál bármit is, tájékozódj, és ismerd meg az albérletek esetleges buktatóit, valamint azt, hogy milyen jogokkal élhetsz albérlőként!

"Tiszta udvar, rendes ház..."

Míg egy eladásra kínált lakás általában tiszta és rendezett, addig ez a bérbeadandó ingatlanok esetében már kevésbé jellemző. Pedig bérbeadásnál ugyanúgy elvárt a rendezettség és a tisztaság, mint eladás esetén, vagy legalábbis annak biztosítása, hogy a lakás lakható és rendeltetésszerűen használható. Rendben kell lennie például a fűtőberendezéseknek, a különböző csöveknek és készülékeknek, sőt, ezek karbantartásáért a továbbiakban is a tulajdonos felel - anyagilag mindenképpen.

Egyéni megállapodás esetén ugyanis lehetőség van arra, hogy maga a bérlő hozza rendbe a lakást még a beköltözés előtt úgy, hogy az lakható és használható legyen. Ebben az esetben viszont arról is rendelkezni kell, hogy ezek költségét a bérbeadó hogyan téríti meg a bérlőnek - egyszerűen kifizeti azt, mérsékli a kauciót, vagy éppen a bérleti díjból enged el megfelelő mértékben. Mindezt még a szerződés aláírása előtt tisztázniuk kell a feleknek, majd rögzíteni azt írásban.

Az a bizonyos kaució és a lakbér

Bármennyire fájdalmas, és sokszor kifizethetetlennek tűnik, a kaució nem újkeletű dolog. Mindenhol kérik, ráadásul nem alaptalanul: ez az összeg egyfajta biztosíték a bérbeadó számára, hogy a bérlője teljesíti a rá vonatkozó kötelezettségeket. Ha ez nem történik meg, ebből az összegből lehetősége van a nem teljesítésből keletkezett kár enyhítésére.
Jó tudni viszont, hogy a bérbeadó csak erre használhatja a kauciót, más okból nem nyúlhat hozzá, sőt, köteles visszaadnia azt a bérlőnek, ha a bérleti szerződés lejárt.
Sok esetben a bérbeadó a kaució visszaadása helyett annak "lelakását" javasolja a bérlőnek, azaz lemond az utolsó egy vagy két hónap lakbéréről.

Ha a ki nem fizetett bérleti díj és a kaució összege egyenlő, minderre egyéni megállapodás esetén lehetőség van, ellenkező esetben viszont jogtalan.

Mint ahogy a kaució összege is egyéni megállapodás kérdése, úgy többnyire az a lakbéré is. Bizonyos megkötések persze itt is vannak, mértékének például arányban kell lennie a lakás komfortfokozatával, alapterületével, minőségével, és alapvetően az épület állapotával, na meg az elhelyezkedésével.
A lakbér összegét szintén a bérleti szerződés rögzíti, attól eltérni csak a szerződésben megengedett módon, illetve közös megegyezés szerint lehet. A fizetés idejére hasonló megkötések vonatkoznak, ám ha a felek nem állapodtak meg határidőben, akkor az minden esetben az adott hónap 15. napja.

Ne hagyd magad!

A bérlő és a bérbeadó közötti viták alapja legtöbbször a tudatlanság, sokan ugyanis egyáltalán nincsenek tisztában sem a kötelezettségeikkel, sem a jogaikkal, sem azzal, hogy mit is kell tartalmaznia egy bérleti szerződésnek, vagy hogy hova is fordulhatnak, ha jogsérelmet szenvednek.

Ahhoz, hogy ne ess csapdába, avagy egy olyan bérbeadó kezei közé, aki minden költséget rád ró, felbontja a leveleidet, és vendéget sem enged fogadnod - mindehhez egyébként nincs joga -, a szerződés aláírása előtt kérj tanácsot egy ügyvédtől vagy egy megbízható ingatlanközvetítőtől. Ha erre nincs lehetőséged, akkor érdemes ellátogatnod a Magyarország.hu-ra is, ahol részletesebben olvashatsz a témáról.

Ha pedig mindezzel tisztában vagy, és úgy érzed, a bérbeadó megsérti a jogaidat, ráadásul közös megegyezésre esély sincs, mindenképpen fordulj bírósághoz!

• pénz
• szerződés
• ingatlanpiac
• jogok
• buktató
• albérlet
• lakás- és pénzügyek
• Otthon