Kiszolgáltatott helyzetben?

Kevés fiatal engedheti meg magának, hogy a diploma megszerzése után azonnal saját lakásba költözhessen.

Szülői segítség hiányában marad az albérlet, aminek bár bérleti díja sok esetben meghaladhatja a lakáshitelek havi törlesztőrészleteit, megszerzéséhez még sincs szükség több milliós önerőre. Csupán néhány havi kaucióra, egy közösen kialakított szerződésre és a szabályok betartására.

Szerződni márpedig kell!

Manapság mind a bérlők, mind pedig a bérbeadók hajlamosak eltekinteni a bérleti szerződéstől, gondolván, hogy úgy is megbíznak a másikban. De gondolj bele! Mi van, ha az első látásra szimpatikus bérbeadóról időközben kiderül, hogy nem tud elszámolni az előzetesen letétbe helyezett kaucióval, vagy a közös megegyezéssel kialakított bérleti díj mértékét önkényesen változtatja hónapról hónapra? Szerződés hiányában ilyenkor semmit sem tehetsz, hiszen semmivel sem tudod bizonyítani az igazad, és éppen annyira nem fognak hinni neked, mint amennyire te sem bízol majd meg a továbbiakban a bérbeadóban.
Szerződésre tehát szükség van, és jó, ha azzal is tisztában vagy, hogy mit kell tartalmaznia!

Amikor határozatlan időre szól

A bérleti szerződés egyik és talán leggyakrabban használt típusa a határozatlan idejű bérleti szerződés, amely elsősorban a tulajdonosok érdekeit védi: nem köt ki semmilyen minimális bérlési időt, így a szerződés a bérbeadó részéről bármikor felmondható. A megállapodás csupán a bérleti díj összegét tartalmazza, és azt, hogy milyen időpontokban, illetve időközönként történjen annak kifizetése.

Mivel a bérbeadóknak általában félévente vagy évente egyszer joguk van a bérleti díj emelésére, ezt is bele szokták fogalmazni a szerződésbe, valamint azt is, hogy a szerződés felmondása előtt arról a bérlőt legalább két hónappal előbb értesíteni kötelesek.

Amikor előre meghatározott a bérlés ideje

Bár elsősorban az irodahelyiségek esetében kötnek határozott idejű szerződést, a lakások körében sem ritka ez a fajta megállapodás. Előnye, hogy nemcsak a tulajdonos érdekeit védi, hanem a bérlőt is, hiszen a bérbeadó csak kivételes esetben bonthatja fel a szerződést annak lejárta előtt.
Ezen szerződéstípus esetében is előre kikötik a bérleti díj összegét és annak esetleges emelését, és ezt a szerződésnek is tartalmaznia kell.

A kaució elkerülhetetlen

Mára általánosan elterjedtté vált a kaució megfizetése a bérlés megkezdésekor, ami a tévhittel ellentétben nem csak a tulajdonosnak jó. Amellett, hogy kaució egyfajta biztosíték a tulajdonos számára, amelyből fedezni tudja a bérlő által okozott esetleges - lopásból, rongálásból vagy felhalmozott közüzemi számlatartozásból származó - károkat, a bérlőnek sem utolsó szempont a megléte. A tulajdonosnak ugyanis kötelessége a kaució pontos összegét visszaadni a bérlőnek a bérlési idő lejártakor, vagy cserébe elengednie az utolsó két hónap bérleti díját - a kaució összege ugyanis általában az egyhavi bérleti díj kétszerese.

Jó, ha tudod!
Ma már nem kifizetődő bizalmi alapon rábízni egy idegenre a pénzünket. Éppen ezért járj utána, hogy kitől tervezed bérelni a lakást, és kire bízod a pénzed! Mielőtt bármilyen szerződést is aláírnál, kérd ki a bérlendő lakás tulajdonlapját, és győződj meg arról, hogy azon is az a név szerepel, akitől bérelni tervezed az ingatlant! Érdemes néhány, már befizetett közüzemi számlát is megnézni, és ellenőrizni a rajta szereplő nevet. És ami nagyon fontos: mindig kérj átvételi elismervényt az átadott pénzről!

Bérbeadók és bérlők - jogok és kötelezettségek

Mint ahogy a bérlő köteles óvni az általa bérelt ingatlant, úgy a tulajdonosnak is számos kötelezettsége van a bérlő felé. Többek között neki kell viselnie a karbantartás költségeit, ha azok elvégzésére nem a bérlő hibájából volt szükség. Gondoskodnia kell továbbá arról, hogy az ingatlan a bérlő beköltözésekor tiszta és rendezett legyen, valamint megfeleljen az általános biztonsági előírásoknak - működő zárak, szükség esetén riasztók, rácsok biztosítása. A tulajdonos köteles továbbá olyan lakást átadni a bérlőnek, amelyben a közművek állapota jó, és nem rendelkezik olyan hibával, amely gátolná annak használhatóságát.
Kötelessége továbbá legalább egy nappal előbb tájékoztatnia a bérlőt, ha be akar menni a lakásba - ha azonban ez megtörtént, a bérlő nem akadályozhatja meg, hogy a tulajdonos bemehessen.

A bérlő pedig cserébe köteles a szerződésben meghatározott időpontokban átadni a bérleti díjat, gondoskodni a lakás megfelelő állapotáról - így az általa okozott hibák javításáért is ő felelős -, valamint tisztán és rendben tartani az ingatlant.

Jó, ha tudod!
Hogy meddig terjedhet a bérbeadó hatásköre, és milyen jogai vannak a bérlőnek, sokszor vita tárgyát képezi, éppen ezért érdemes belefoglalni azokat a alapvető jogokat is a szerződésbe, amelyek minden bérlőt megilletnek! A bérlőnek például joga van elvárni a tulajdonostól, hogy az a bérlő tudta nélkül ne cserélje ki a zárakat, ne bontsa fel a leveleit, és távollétében ne lépjen be a lakásba. Sőt, joga van vendégeket fogadni is, amit a tulajdonos nem tilthat meg, kivéve akkor, ha azok magatartásukkal arra okot adnak.

• albérlet
• lakás- és pénzügyek
• Otthon