Mire kérdezz rá, ha albérletet keresel? 4 dolog, ami csúnyán növelheti a költségeket

A sok esetben hiányosan megfogalmazott hirdetések között nehéz megtalálni a megfelelő albérletet, ám egy kis odafigyeléssel és néhány jó kérdéssel hamar utána lehet járni a lakbéren felüli költségeknek is.

A választást megkönnyíti az, ha tudja az ember, hogy pontosan mekkora kiadásokra számíthat a költözést követően, ezek az információk pedig még a spórolásban is segítenek. Egy tetszőleges bérleti díjért kínált lakás ugyanis akár duplájára is nőhet a rejtett költségekkel együtt.

Mi van a közös költségben?

Egy társasházi albérletben a lakbéren és a rezsin felül havonta közös költséggel is kell számolni, ám az összeg lakóházanként jelentősen eltérhet a néhány ezertől a több tízezer forintig, és nem is feltétlenül fedezi ugyanazokat a kiadásokat. A szemétszállításon, a ház világításán, takarításán és karbantartásán túl a közös költség magában foglalhatja akár a nem egyedi órás közműveket, így a víz díját is.

A közös költség tartalmáról érdemes előre tájékozódni, hogy az ember tudja, kell-e a plusz közüzemi számlákkal számolni a kiadások tervezésekor, illetve a mértéke sem mindegy, ugyanis már háromhavi csúszás esetén is fizetési meghagyásos eljárást indíthat a közös képviselő, és jelzálog kerülhet a lakásra.

Tartozik hozzá parkolóhely?

Egy külvárosi, kertes háznál nagyobb valószínűséggel talál az ember parkolóhelyet, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy egy társasházi lakáshoz is tartozik saját garázs. Ilyen esetekben a helybérlés havonta 20-30 ezer forinttal növelheti a kiadásokat. Egy őrzött parkolóházi bérlet pedig a budapesti belvárosban akár havi 50-70 ezer forint is lehet.

Milyen a fűtés típusa?

A plusz kiadások mellett a rezsiben is óriási különbségek lehetnek lakás és lakás között. Az egyik legkritikusabb pont a fűtés típusa: a legdrágább módszerként a villanyfűtést tartják számon, míg a legolcsóbbnak a fafűtést, ami persze, inkább a családi házaknál elképzelhető. A takarékosabb és magas hatásfokú megoldások közé sorolják a kondenzációs cirkó kazánokat is, melyek alacsonyabb számlákat garantálnak.

Viszont figyelni kell rá, hogy házközponti fűtés esetén nincs lehetőség egyedi mérésre, ezért ott akkor is fizetni kell a magas díjat, ha az ember keveset tartózkodik otthon, vagy alacsonyabb hőmérséklet is elegendő lenne neki. Tovább súlyosbítják a problémát a korszerűtlen nyílászárók, melyekkel csak az utcát fűti az ember, miközben a számla az egekbe szökhet.

Felújítandó a lakás?

Amennyiben az ember nem új lakásba költözik be, feltétlenül szükséges, hogy a költözés előtt tisztázza a tulajdonossal az ingatlan állapotát, az esetlegesen felmerülő felújítási költségekkel együtt. A törvény meghatározza, hogy indokolt munka esetén a ráfordított összegre igényt tarthat a bérlő.

Ezt előre kell tisztázni, különben megbízás nélküli ügyvitelnek számít a munka: ha pedig az adott felújítás nem számít indokoltnak, vagy a szükséges mértéket meghaladja, a törvény szerint az albérlő nem követelheti a pénzt a lakástulajtól, és a lakbérbe sem muszáj beleszámítania.

A költségek csökkentése érdekében a fentieken túl akár a lakhatási támogatásoknak is érdemes lehet utánanézni, ehhez azonban elengedhetetlen a hivatalos, közjegyző által hitelesített szerződés. Mivel ezek többségében a mobilitás elősegítését célozzák meg, a pályázattól függően távolsági és/vagy munkahelyi követelményeknek kell megfelelni.

• albérlet
• költség
• lakás
• adó
• közös költség
• Otthon