Határozott időre szól a bérleti szerződés? Csak akkor írd alá, ha tudod, mit jelent

A jelenlegi ingatlanpiacon sajnos szinte annak is örülhet az ember, ha egy kifogástalan állapotú, mégis megfizethető albérletet talál, a kiszolgáltatottság miatt pedig sokszor bármit hajlandók aláírni a bérlők alapos mérlegelés nélkül. Nincs is rá idő: a hezitálók azonnal lecsúsznak a kiadó lakásról.

Pedig a bérlőnek és bérbeadónak egyaránt vannak jogai és kötelezettségei, melyeket tisztázniuk kell már a szerződés megkötésekor. Bár egyértelműnek tűnik, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az embernek csak olyan dokumentumot szabad aláírnia, amit alaposan végigolvasott, értelmezett, és még ez sem feltétlenül garancia arra, hogy az embert később nem érik majd meglepetések.

Határozott vagy határozatlan idő? 

Amennyiben a tulajdonos a jövőben nem kívánja az ingatlant eladni, nyilvánvalóan szeretné minél hosszabb időre bebiztosítani magát egy hosszú távra kötött szerződéssel, ezt azonban egyre többen a határozott időre kötött dokumentummal szeretnék elérni: minimum egy, de sokszor akár két-három évet is szerződésbe foglalnak.

A határozott idejű szerződésnek ugyanakkor két oldala van: egyrészről kötöttséget jelent az adott időre, másrészt annak lejárta után indoklás nélküli szerződésbontást is lehetővé tesz a bérbeadó és a bérlő részéről egyaránt.

Bármilyen előre nem látható tényező indokolhatja egy lakásbérleti szerződés idő előtti felbontását: akár egy új munkahely, egy utazás, egy magánéleti változás vagy más személyes döntés is állhat a háttérben, viszont a két szerződéstípus jelentősen eltér egymástól.

A szerződés felmondása

A határozatlan idejű szerződés lehetővé teszi az indoklás nélküli, rendes felmondást mindkét fél részéről, a szerződésben vagy ennek hiányában a törvényben meghatározott felmondási idő betartásával, ami a megegyezés szerint fizetendő, illetve a kaucióból lelakható.

A határozott időre szóló bérleti szerződés azonban csak abban az esetben mondható fel indoklás nélkül, ha arra a szerződés külön kitér. Ilyenkor a benne foglaltak lesznek mérvadók, tehát például egyesek a felmondást a kaucióról való lemondáshoz kötik. Egyéb esetekben viszont csak szerződésszegés esetén van lehetőség egy rendkívüli felmondásra.

A jelenleg érvényes jogszabályok csak annyi engedményt tesznek a bérlő számára, hogy ha a helyiség állapota az egészséget veszélyezteti, bonthatja a szerződést rendes felmondással, függetlenül attól, hogy erről tudott-e a birtokbavétel idején. Emellett az új Ptk. törvénybe foglalja az idő előtt gyakorolható felmondási jogot is, például abban az esetben, ha a szerződést az illető csak megörökölte - így bontható a harminc napos felmondási idővel.

Nem csak a kauciót bukhatod

A határozott időre szóló szerződés lényegénél fogva hatalmas kötöttséget jelent, lejárta előtt felbontani hivatalosan csak a teljes hátralék megfizetésével lehetséges. Tehát hiába kap munkát fél év múlva a bérlő külföldön, ha a szerződés nem enged mást, és a tulajdonos sem hajlandó arra, hogy közös megegyezéssel módosítsák a dokumentum tartalmát, az illetőnek a teljes évet ki kell fizetnie.

A határozott idő lejártával pedig a bérlő és a bérbeadó egyaránt dönthet úgy, hogy indoklás és felmondási idő nélkül bontja a szerződést, vagy az új iratot egészen más feltételekkel köti meg, ami szintén bizonytalanságot eredményez.

A határozott idő tehát óriási terhet ró a bérlőkre, ezért különösen fontos, hogy a dokumentum aláírása előtt tisztában legyenek a kockázatokkal, és fel merjenek lépni azért, hogy jogaikat, így a rendes felmondás lehetőségét is a szerződésbe foglalják.

• albérlet
• kaució
• jog
• lakás- és pénzügyek
• Otthon