Európa legbátrabb asszonya volt: Zrínyi Ilona várandósan védte Munkács várát

A történelemben sajnos jóval kevesebb említést kapnak a nők, pedig bőven akadtak olyan bátor, erős, inspiráló asszonyok, akik nagyban befolyásolták az események alakulását. Soós Tibor Keményebb, mint a gyémánt - Női nagyságok a magyar történelemben című könyvében olyan hölgyeket vesz sorra, akik rendkívül fontos szerepet töltöttek be az ország életében.

A várvédő Zrínyi Ilona kétségkívül közéjük tartozik. Okos volt, művelt, elszánt, és kiérdemelte az Európa legbátrabb asszonya címet.

Művelt, okos és sokoldalú fiatal nő volt

Zrínyi Péter horvát bán lánya 1643 körül született Horvátországban. Otthon horvátul beszéltek, miközben nagybátyja, Zrínyi Miklós műveit olvasgatva tanult meg magyarul. Anyja a legpatinásabb horvát főnemesi családból származó Frangepán Anna volt. Kitűnő neveltetést kapott: négy nyelven - horvátul, olaszul, franciául, valamint magyarul - választékos stílusban beszélt, írt és olvasott.

Ami pedig külsejét, megjelenését illeti, a fennmaradt dokumentumok szerint magas és karcsú volt, de sokan szóvá tették, hogy a „nőiesség rovására férfias bátorság lakozott benne”. Talán azért mondták mindezt, mert a grófkisasszony a nőiesnek tartott munkák mellett - kertművelés, lekvárfőzés - a halászatban, kardforgatásban és a solymászatban is jeleskedett, de értett a gyógyfüvekhez, gyógyszerkészítéshez egyaránt.

Első férje I. Rákóczi Ferenc volt

Kora legkelendőbb hölgyei közé tartozott, rokonsága azonban egy leendő házassággal nemcsak a család vagyonát kívánta gyarapítani, hanem politikai kapcsolatokra is szeretett volna szert tenni. Így lett a férjjelölt I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem. Ezzel a házassággal Horvátország és Erdély két legjelentősebb családja egyesült. Az 1666-ban megtartott fényes esküvő után az ifjú pár Sárospatakon rendezte be közös otthonát. Itt Ilona meghökkentően nagy udvartartást kapott - és egy meglehetősen rosszindulatú anyóst. Báthory Zsófiának ugyanis nem igazán tetszett fia új felesége.

Első gyermekük 1667-ben született, de csupán pár napot élt. Ekkor viszont Ilona körül már felfordult a világ. Férje bekapcsolódott az apósa, Zrínyi Péter és Wesselényi Ferenc vezette összeesküvésbe, amellyel Magyarországot a Habsburg Birodalomtól kívánták elszakítani. A szervezkedés azonban lelepleződött, a résztvevőket I. Lipót császár és király kivégeztette. Rákóczi Ferenc is csak úgy menekülhetett meg, hogy anyja kiváltotta az életét. Az események hatására Ilona anyja megőrült, az öccsét várfogságra ítélték.

Férje halála után kiállt magáért és gyermekeiért

1672-ben megszületett Julianna nevű lánya, majd 1676-ban fia, a későbbi II. Rákóczi Ferenc. Ilona férje azonban még ezen év július 8-án váratlanul meghalt. Mint császárhű alattvaló, I. Lipót különös gondoskodását kérte a gyermekei számára. A bécsi udvar viszont nem számolt a gyászoló özvegy határozottságával. Férje halála után azonnal gyámként lépett fel, csecsemő fia helyett elfoglalta Sáros vármegye főispáni tisztségét és egyben a várak - közöttük Munkács - parancsnoka és a birtokok igazgatója lett. Ezek után gyermekeivel Munkácsra költözött. Anyósa halála után a teljes Rákóczi-vagyon az ő irányítása alá került.

Az asszony 1679 nyarától levelezett a nála tizennégy évvel fiatalabb késmárki Thököly Imre gróffal, aki ekkoriban egy jelentős Habsburg-ellenes megmozdulás vezetője volt. Ezekben az írásokban a házasság is szóba került, de azt későbbre halasztották. 1680 elején tette először nyilvánosan tiszteletét az akkori szinte összes leírás szerint ragyogó szépségű asszonynál. A házassághoz a jóváhagyásokat csak 1682 elején kapták meg. Mindkettőjüket a szerelem vezérelte, ami meg is maradt közöttük egészen Ilona haláláig. Három gyermekük született, de pár napos, hónapos korukban elhunytak.

Várandósan védte Munkács várát

Thököly túlságosan bízott a törökökben, és 1683-ban csapataival részt vett Bécs kudarccal végződő ostromában. A visszatámadó Habsburg-seregek sorra hódították el várait, őt pedig a váradi pasa ejtette fogságba 1685-ben. Zrínyi Ilona így nemcsak férjét, hanem minden vagyonát is elvesztette. Egyetlen vára és menedéke maradt: Munkács. Eugenio Caprara tábornagy felszólította a vár átadására, de süket fülekre talált. Ilona felkészült az erőd védelmére, és abban bízott, hogy férje felmentő csapatai az ígéret szerint megérkeznek. A tábornagy eleinte úgy gondolta, az asszony parancsnoksága alatt álló várral könnyen el tud bánni, de óriásit tévedett.

Ebben szerepet játszott Ilona előrelátása, stratégiai gondolkodása és éles esze. Ráadásul az ostrom közben várandós volt. Mindez azonban nem akadályozta meg abban, hogy körbejárja a vár falait, sebesülteket ápoljon, gondoskodjon gyermekei neveléséről. A várat védő asszony ekkor már európai híresség lett, nevét mindenki ismerte, és Európa legbátrabb asszonyának nevezték. Két évig, egészen 1688. január 17-ig tartotta a várat a császáriakkal szemben, és végig férje segítségét várta. Végül azonban kénytelen volt feladni az erődöt.

Kolostorba zárták, száműzetésbe került

Alkut kötött I. Lipóttal, ennek azonban súlyos ára volt. A vár védői amnesztiát kaptak, és az asszony még azt is elérte, hogy a vagyon gyermekei nevén maradjon. Az alku részeként gyerekeivel Bécsbe utazott, de I. Lipót fenntartotta magának a jogot, hogy ő az árvák gyámja, ezért azonnal elvette a kicsiket, Ilonát pedig kolostorba zárták. 1690-ben viszont Thököly megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget, valamint elfogott egy császári generálist és egy ezredest. Elérte, hogy a két magas rangú katonát kicseréljék a feleségére.

Elhagyták az országot, és Pozsarevácon telepedtek le, ahol szerény körülmények közt éltek. Az egykori várúrnő többé nem gondolhatott a vagyonra, a csillogásra és a jólétre. A bámulatos lelkierővel megáldott Ilona a száműzetésben is férje és a bujdosók legfőbb támasza, vigasza volt. Mindig megpróbált segíteni a nála is rosszabb helyzetbe került honfitársaknak. Gyerekeivel azonban nem találkozhatott többé.

A törökök 1697-es zentai veresége után Thököly kurucait a kis-ázsiai Nikodémiában telepítették le. Ilona élete itt ért véget a „Virágok völgyében”, ahogyan ő nevezte. 1703 februárjában, hatvanéves korában hunyt el. A kora újkori magyar történelem legismertebb nőalakja nemcsak gyöngéd anya és szerető feleség, de egyben olyan nő is volt, aki jelentős hatást gyakorolt hazája történelmére határozottsága és a nemzetért hozott áldozata révén.

Milyen volt valójában Mátyás király anyja?

Szilágyi Erzsébet életéről a Hunyadi Jánossal kötött házasságáig szinte semmit sem tudunk. Köszönhető ez annak is, hogy bár később jelentős szerepet töltött be az országos politikában. Szilágyi Erzsébet támogatta fiait, igazgatta birtokait, folytatta és befejezte Vajdahunyad várának építését is.

Képek: Wikipedia, Wikipedia, Wikipedia, Wikipedia. 

• zrínyi ilona
• magyar történelem
• híres magyarok
• magyar nők a történelemben
• női sorsok
• bátor nők
• Lélek&Test